Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
NÉPRAJZ, KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA - Petrovszki Ildikó: „A mesterségben való ügyességét a Remekje fogja ki tüntetni" - A debreceni német szabók remeklése (1790-1871)
103 PETROVSZKI ILDIKÓ A MESTERSÉGBEN VALÓ ÜGYESSÉGÉT A REMEKJE FOGJA KI TÜNTETNI" 1 A debreceni német szabók remeklése (1790-1871) Debrecenben, a 18. század második felében az egyre gazdagodó polgárság növekvő igényeinek kielégítésére új kézműves iparágak jelentek meg, melyeket a meglévőktől „német" előnévvel különböztettek meg. 2 A német szabók 1780-ban kezdték meg működésüket 3,1815-ig közös céhet alkottak a suszterekkel. Privilégiumlevelüket Mária Teréziától kapták 1780. június 2-án, Bécsben. A kiváltságlevél két példányban készült a két külön ipart űző mesterek számára. 4 A német szabók és a suszterek szétválásáról egy későbbi közvetett forrásból tudunk. A susztercéh egy 1841-ben kelt peres iratában az ítélet meghozatalához kérték be a céh összes fellelhető iratát, melyekben a szétválásra és az önálló céhprivilégium későbbi megszerzésére vonatkozó utalások vannak. 5 1 A tanulmány kurzívval szedett eredeti szövegrészletei a korabeli nyelv hangulatát kívánják visszaidézni. Ezért betűhíven, eredeti írásmódjuk szerint kerülnek közlésre. 2 A „német" előnév a nyugati minták után való készítésre utal. Ezek egyrészt a gazdálkodáshoz kötődő, új gyártási technológiákat meghonosító iparok (német asztalos, -kerékgyártó, - kötélverő, - nyerges, - szíjgyártó), másrészt a polgári életmód újfajta igényeit kielégíteni kívánó, a viseletekhez és lakáskultúrához kötődő mesterségek voltak (német szűcs, -szabó,- takács, -tímár, -varga). Varga Gyula 1981.315.0.330.0. u.ő: 1984.93.0. 3 Varga Gyula 1984.74.0. 4 A Debreceni cipész és katolikus Szabó önálló céh iratai (1780-1872) - Mária Terézia kiváltságlevele. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (a továbbiakban: HBML) IX.6.i.k. A Debreczen Városában lakozó Schuster és Szabó Római Kathólikus Mester-emberek céhartikulusainak magyar fordítását vörösesbarna, aranyozott bőr fedélben a Déri Múzeum Történeti Adattára őrzi. Ez a példány Ecsedi István ajándékaként került a múzeum tulajdonába 1925-ben. Belső lapján ceruzás bejegyzéssel: Beadta Fonó Mihály, a német szabó czéh volt utolsó czéhmestere, illetve társulati elnöke 1893-ban. Fonó Mihály, volt nagykárolyi szabómester, 1851. november 5-én lett a német szabó céh tagja. DM. I.1925.11. 5 A közös privilégiumlevelet a Magyar Királyi Helytartótanácsnak 1813. április 6-án küldte fel Fáy Ferenc akkori céhbiztos a többi debreceni céhlevéllel együtt a központi előírások szerint elrendelt megújításra. A céhtagok a városi tanácshoz 1815. március 18-án benyújtott kérvényükben kezdeményezték szétválásukat, a közös ügyek vitelének nehézkességére és megszaporodott létszámukra hivatkozva. A közös céh megalakulásakor a két kézművesipart összesen tíz mester képviselte, míg 1815-ben már tizennyolc német szabó dolgozott a városban. Kifejezték, hogy az elkülönülést mindkét fél kívánatosnak tartja, különösképpen azért, hogy ezután - az Általános Céhszabályokban, az ún. Generalia Principae-ben kinyilvánított elveknek megfelelően - a saját mesterségük természetéhez jobban illő artikulusokat választhassanak. A tanács 1815. március 25-én adta ki engedélyét a szétválásra. Ezután kerülhetett sor az önálló céhartikulusok megfogalmazására, mely az 1813-ban kiadott Általános Céhszabályok 55 pontból álló nyomtatott céhlevél-mintájának ajánlásai szerint készülhetett el. HBML IX.6.4I Az évszázadok során a céhek alapvető funkciója a szakmai minőség biztosítása és felügyelete volt. Ennek leghatásosabb eszköze - a szakmai előképzettség megkövetelése mellett - a belépni kívánkozó valós mesterségbeli tudását felmérő vizsga, a remeklés. 6 A kézműipar történetével foglalkozó szakmunkák kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a fennmaradt céhes iratok között a remeklésekre vonatkozó feljegyzéseknek. A remeklések ugyanis a szakma mindenkori tudásszintjének fokmérői, a mesterség korabeli színvonalának bizonyítékai az utókor számára. A remekléssel szemben támasztott követelményeknek és maguknak a kész remekmunkáknak az ismerete különösen fontos forrásértékkel bír. 7 A remeklésről való ismeretekhez kíván adalékul szolgálni ez a forráselemző tanulmány, mely a debreceni német szabó céh levéltári és múzeumi gyűjteményekben fennmaradt iratanyagának áttekintésén alapul. Különösen értékes a remekléseket és céhbeállásokat 1790 és 1871 között folyamatosan rögzítő remeklési jegyzőkönyv 8, mivel mikrotörténeti forrásként való elemzése adalékul szolgál a 19. század ipartörténeti és divatváltozási folyamatainak helyi jelenségeihez. A hol szűkszavú, hol részletesebb jegyzőkönyvi bejegyzésekből kirajzolódik egy életszerű kép a debreceni német szabó céh működéséről, a céhbe állás és a remeklés körülményeinek változásáról. 9 A CÉHBE VALÓ JELENTKEZÉS FOLYAMATA A mesterré válás feltételeiről mindenkor a céhek artikulusaiban lefektetett szabályok rendelkeztek. Ezért lényeges megvizsgálni, hogy milyen 6 A remeklésre ismeretes a „materiálás" kifejezés is a korai céhes iratokban. Domonkos Ottó 2002.244- 0. 7 Számos szabó céh remeklési előírásait közli: Szádeczky Lajos 1913.1-II.; Domonkos Ottó 1997.; U.ő. 2002.; Balassa Iván 1968. 8 HBML IX.29.5 k. A Debreceni Szabó céh iratai 1720-1872 - A német szabók mestereinek jegyzéke. Az 1815 után önállósult német szabó céh működésének egyetlen forrása ez a mesterkönyvként szolgáló remeklési jegyzőkönyv, mely a levéltári rendszerben a magyar szabók iratanyagai közé sorolódott. 9 A remekjegyzőkönyv a következő adatokat tartalmazza: a céhbe állásért folyamodó személy (legény vagy más városból érkező mester) neve; a bejelentkezés, a remek kiadás, a remeklés illetve a céhbeállás időpontjai; a céh véleményadása a folyamodóról; a kijelölt remekdarabok és a remekbíráló mesterek megnevezése; a remekruhák véleményezése; a céhbeálláskor fizetett díjak; a mester céhből való távozásának illetve halálának utólagos feltüntetése. Mindezen adatok mellett a hosszan tárgyalt vitás esetek, a belőlük nyerhető háttér-információk az igazán sokatmondóak a céh belső életére nézve.