Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
NÉPRAJZ, KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA - Vajda Mária: Adalékok egy bihari település, Mezőkeresztes történeti néprajzához (18. század vége -19. század eleje)
100 VAJDA MÁRIA ágában sem volt bűnbocsánatot tartani, pedig három év múlva újra találkozunk a nevével egy másik nővel kapcsolatban: 1816. május 16-án „Bartók Mária tisztátalanságot paráznaságot tselekedett Belényesi Lászlóval. Ezért ekklésiát követett." 11 8 1817. február 3-án, Nagy Erzsébet öregleány, másként, Istuka Nagy Ersok „önként minden kénszerités nélkül poenitentiat tartott és Ekklésiát követett paráznaságáért melyet elkövetett valamely Kondással, a'ki az erdőn/hová fáért menni szokott/rajta erőszakot tett a'mintvalja. Az Ekklésia követést teljesítette - Gyenge János Presbyter jelenlétében" 11 9 1814-ben Ifjú Mora Mihály kívánta önként megkövetni az eklézsiát Kis János leányával, Kis Máriával elkövetett paráznaságáért. 12 0 De majd csak 1816. január 3-án házasodnak össze. 1817. novemberében S. Varga Judit, özvegy Biró János mostohaleánya, Lázár Jánossal elkövetett paráznaságáért önként tartott penitenciát. 12 1 Úgy tűnik az adatok ismeretében, hogy a szexuális erkölcs ebben az időben Mezőkeresztesen nemcsak női erkölcs volt. Vagyis a férfiak is eklézsiát követtek, s számosan közülük megbánva bűnüket, megkövették a közösséget, a közösségi erkölcs ellen elkövetett vétekért, s a törvényes házasságot kötöttek. Azon túl, hogy az egyház a világi hatósággal együtt megszabta a törvényes házasságkötés feltételeit, szigorúan őrködött a házasélet tisztasága felett, s figyelme kiterjedt a békétlen házastársak közötti viszály elsimítására is. E tárgyban számtalan rendelet, rendelkezés született, melynek másolatait rendre megküldték az egyházközségek lelkészeinek. 12 2 „A Házasság dolgában 1786. március 6-án kiadott K. Királyi Rendelésekhez alkalmaztatott Instructio a' Prédikátorokhoz" azt is előírta többek között, hogy „ha a prédikátor az eklézsiában valakit tapasztalt, hogy valamely házánál lakó személyei hitetlenül él úgy mint Feleségével, vagy Férjével, jelentse bé Seniorának, hogy az efféle botránkoztató életnek de dato 14 Febr. 1786. K. Királyi Parantsolat szerént oda ahová illik denuntialtathassanak." 123 Valahányszor a Házastársak tsupán tsak magok oktából szakadnak el egymástol és laknak külön, ha bizonyos az, hogy az előtt Törvényesen keltek öszve, a' Prédikátor intse őket az edjütt lakásra, vagy a Helység Bírái által a'Concernent 4 Magistratusnak, minthogy a'mint oda alább ezen K.K. rendelés, senkinek a' TörvénySzék híre nélkül sem külön lakni, sem el válni nem szabad: ellenben ha ollyanok laknak együtt kik egésszen el választattak, intse, hogy azt ne tselekedjék magoktól is hír nélkül." 12 5 118 Biharkeresztesi Református Egyház Vegyes Anyakönyvek II. 133. 119 Emlékezet Könyve, 133. 120 Emlékezet Könyve, 144. p. 121 Emlékezet Könyve, 144. p. 122 Ezeket a körleveleket, rendeleteket, parancsolatokat kezdetben a matrikula lapjaira másolták, később az ún. Körlevelek Jegyzőkönyvébe vezették. - Emlékezet Könyve 165. p. 123 denuntiál (latin): feljelent, bevádol 124 concernens (latin): illető, illetékes 125 Emlékezet Könyve 165. A hitetlenül, törvényes házasságkötés nélkül együtt élők felderítése és megbüntetése mellett, nagy gondot fordítottak arra is, hogy „amit Isten egybekötött, emberei ne válassza", vagyis a házastársak közötti életközösség fennmaradjon. Az asszony elköltözését férjétől, hazaköltözését szüleihez nem vették jó néven, visszakergették férjéhez, vagy rövid időn belül összebékítették őket. Ez utóbbi történt a következő eset tanúsága szerint is 1790. február 11-én, amikor Pap János mezőkeresztesi prédikátor, Füsüs István főbíró, Kamuti András másodbíró, Csatári Mihály nótárius és az ártándi főbíró, Molnár András, a békétlen házastársak ügyében a következő határozatot hozták: „Szőke András, a'kitől az ő felesége Lakatos Ersébeth Ártándról ide Keresztesre mint szülöttje földére a'sok verés miatt haza jővén, most előttünk azon Lakatos Ersébetet a'fent irott Személy haza vitteillyen Conditiok alatt: fi Hogy a' Legény a' Menyetskét illendő betsületben tartja, valamint a' Férjéhez a' Menyetske is köteles leszen. PHa az Legénynek a'Menyetskére olyan panasza volna vagy lenne, hogy az Menyetske nagyot érdemlene, akkor sem lészen magának szabadságában, hogy az ő említett Feleségét barom módra üsse 's verje, hanem a dolgot olyankor jelentse ott a' hol illik. Egy szóval minden Istenes házassági életbe való Személlyeket illető Conditiokra mind a két fél magokat előttünk kötelezik." 12 6 A békétlen házaspárról mindössze annyit tudunk a házassági anyakönyv hiányos, szűkszavú bejegyzéséből, hogy az ártándi Szőke András, 1788. április 23-án vette feleségül a mezőkeresztesi Lakatos Erzsébetet. A pár életkora hiányzik a mezőkeresztesi matrikulából. Lakatos Erzsébet valószínűsíthetően 1769. december 9-én született Lakatos István leányaként, s 19. esztendős volt a házasságkötéskor. 12 7 Úgy tűnik a békítési kísérlet sikeres volt, a házaspár együtt maradt, mert 1800. május 7-én a mezőkeresztesi kereszteltek anyakönyvében az ártándi lakhelyűnek írott Szőke András és Lakatos Erzsébet, Mihály nevű fiát tartotta keresztvíz alá a két keresztanya, Pénzes Jánosné és Tokai Andrásné. Az ártándi anyakönyv adatai révén lehetne tisztázni, hogy vajon a házaspárnak ez a gyermeke volt az első, s ezért jött vissza az áldott állapotban lévő asszony családjához Mezőkeresztesre, hogy itt feküdjön gyermekágyat, mint ahogy erre számtalan eset utal. A továbbiakban nincs adat a mezőkeresztesi anyakönyvekben rájuk vonatkozóan. A következő eset a berekböszörményi prédikátor, Fekete Mihály, 1807. április 27-én kelt levele alapján maradt fenn a mezőkeresztesi református egyház Emlékezet Könyvé ben, ahová a korabeli prédikátor Dobrai Áron másolta. Az eset a korabeli válások történetéhez szolgál adalékkal. Itt a férj hajtotta el a háztól az asszonyt, mert nem volt hajlandó együtt élni vele. A férj elhatározásának okát nem ismerjük. Tudjuk az egyház menynyire kézben tartotta a házasságok fennmaradásának ügyét. Az 1791:26 tc. 126 Emlékezet Könyve 156-157. p. 127 Emlékezet Könyve - Kereszteltek Anyakönyve, a jelzett dátum szerint. A számításba vehető nagyszámú Lakatos vezetéknevú'ek között ő az egyetlen Erzsébet keresztnevű.
