A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Történettudomány és művelődéstörténet - Surányi Béla: A bencések és a magyar agrárkultúra

kibocsátotta Capitulűre Monasticum című munkáját a rendi élet megújítására egyelőre kevés eredményt hozott. A reformtörekvések érvényesítése a Kr. u. 910-ben alapított burgundiai T/zz/íy

11 monostorához kötődött, amely sikeresnek bizonyult. Ezen túlmenően azapátságokkikerülteka politikai hatalom ellenőrzése alól is. Cluny szellemisége nagyban hozzájárult a bencések tekintélyének növekedéséhez. A reformhoz csatlakozott monostorok élete azonban eltért egymástól. Az iskolák fenntartása, a tudományok művelése nem tartozott a bencések kötelmei közé. Továbbá az a korábbi vezető szerep, amelyet a mezőgazdasági kultúrában betöltöttek, elenyészett. Helyüket a ciszterciták - „fehér bencések"- foglalták el, akikhez a 12-13. században kb. 150 bencés monostor közössége csatlakozott. A szerepcserével azonban nem tört meg Szent Benedek fiainak lendülete, hanem új erőt merítettek az ősi forrásból, a regulából. így továbbra is Európa monasztikus monostorai a latin műveltség fellegvárai, ahol a „fekete szerzetesek"- bencések- majd a 12. század közepétől a fehérruhás ciszterciták, vigyázták a kontinens kultúráját és hitét. A bencés mentalitás erőt merített-túlmutatva Cluny reformtörekvésein - a ciszterciták megjelenéséből, amennyiben Clairvaux-i Bernát személyében a középkori egyház szerzetesi ideáljára talált. Ez a közösség sokat tett a fejlettebb gazdálkodásiformák meghonosításában. Bevezették pl. a laikus testvérek intézményét is. Azaszkétizmuson és a liturgián túl a fizikai munka szintén a bencés hagyományokhoz illő szerepet kapott. Ennek ellenére a ciszterciták föllépése csak rövid időre tudott gátat vetni a szervezeti élet elvilágosodásának, amit tetézett az egyes bencés apátságok különállása, a kongregációk hiánya. A mai értelemben vett monasztikus kongregációk csak a 14. század első felében kezdtek megalakulni, egy-egy vezető szerepet játszó apátság és a hozzá tartozó kolostorok láncolatából. XII. Benedek pápa Kr. u. 1336-ban kiadott Benedictina konstituciója nyomán jónéhány kongregáció jött létre. A felvilágosodás pezsdítő szelleme újabb nagy kihívást jelentett a bencések számára, bár a francia forradalom előestéjén már 23 kongregáció fogta össze az európai rendházakat. De a forradalom, a szekularizáció térhódítása megtépázta a bencés rendet is. Ezt a kihívást csak kb. ötven monostor vészelte át. Egy bizonyos föllendülés tapasztalható ugyan a 19. században, de az 1789 előtti állapot már nem tért vissza. Jóllehet az egyetemes bencés rend tevékenységi köre, színtere kibővült, elsősorban az Újvilággal. A bencés jelmondatban szereplő két alapelv tartalmában annyiban módosult, hogy az imádság, elmélkedés mellett alapvető hangsúlyt kapott a tanítás, a jövő nemzedékeinek oktatása, nevelése. BENCÉSEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN A születendő Nyugat kultúrájának ós Kelet szellemiségének határvidékére, a Kárpát-medencébe, noo évvel ezelőtt érkeztek a végleges hazát kereső magyarok. A két kultúra közé ékelődő, utoljára érkező magyaroknak,,. . .csatlakozni kellett az antik hagyomány és a keresztény gondolat 11 MKLI. (1993): 726-730. Európájához. Ám országa (Géza, illetve Istváné) dél felöl a bizánci kultúrkörrel érintkezett, a nyugati kapunál viszont egy másik világ, a latin kultúráé következett. A Duna- Tisza medence mindkét határ felé egyaránt nyitva állott (...) melyik utat válassza hát? A törzsek leghatalmasabbja, a rangban a fejedelem után következő gyuláé, Bizánckié fordult, így a fejedelmi házszámára nem maradt más választás: csatlakozott Nyugathoz. Ezzel a lépéssel a bizánci orientáció sorsa eldőlt. "

u Noha a Kr. u. 970-ben lezajlott Arkadiopolis-i csata" közvetlen vesztesei nem a magyarok voltak, a magyarság ráébredt, hogy,,.. .a kalandozások még szélesebb kelet-európai összefogás keretében sem fizetődnek ki, s ezzel az utolsó vállalkozással a magyar kalandozások kora lezárult (...) Taksony fejedelemmel lezáródtak (...) Gézával valami új kezdődött. " Világossá vált, hogy jóval kisebb veszélyt jelent a német-római császárral jó kapcsolatban álló pápaságot való nyitás. E vélemény kialakításában - összhangban a fejedelem hatalmi politikájával- kiemelkedő szerep jutott a bencéseknek. A nyugati kereszténységhez való csatlakozás közvetítői, előkészítői és apostolai Szent Benedek fiai voltak. Nem túlzóak P. Philibert Schmitz szavai:

14 „Egyik nép sem köszönhet annyit a bencéseknek- Anglia kivételével - mint a magyarok. Mert ez az ország nekik köszönheti nemcsak kereszténységét, hanem kultúráját is. Szent Benedek rendje valóban Magyarország hitének és nevelésének lelki atyja. Magyarország elő misszionáriusai, első nevelői, első püspökei, első szentjei -(...) mind bencések. És ismét csak bencés volt az a híres Gerbert, aki //. Szilveszter pápa néven Magyarországot királyság rangjára emeli és királyának megküldi a koronát. .." A rend ezer éves honi megtelepedésének évfordulóján az utókor is méltó megbecsüléssel nyugtázta, amit a bencések a magyarokért tettek. „Könnyű Pannonhalma lakóinak szépen ünnepelni azzal a belenyugvással, hogy munkájukból már ezer éve sohasem ők, a szerzetesek húztak hasznot, hanem mindig valamilyen közösség. Az iskola, a szerzetesrend, az egyház, meg az ország. "

15 A bencés lelkiségből fakad a biztonság hite, tudva tudván azt, hogy munkájuk gyümölcse nem önmagáért való. Az sem véletlen, hogy lakóhelyül a hegyet, a magaslatot választják, innen szemlélik a világot, a távlatok így jobban kirajzolódnak. A bencés rend hazai történetének

16 korai szakaszáról viszonylag kevés forrás áll rendelkezésre, ami viszont nem jelenti azt, hogy ne tudnánk hi12 VáczyP.(é.n.}:93. 13 Mo. tört. I. (1984): 716. 14 Somorjai Á. (i98i):42i. Ph. Schmitz (OSB): L'ordre de Saint Benoit. I-VII. Maredsous, 1942-1956. című munkája alapvető az egyetemes bencés rend története szempontjából. 15 Neumann 0. (1996)7. 16 Hervay F. (2001): 462-473. Pannonhalma, Bakonybél, Tihany oklevelei felbecsülhetetlen történeti források lelőhelyei. De Koppánymonostor, Garamszentbenedek, Kapornok, Szkalka, Tata, Telki oklevelei segítenek a tájékozódásban. A pápai bullák a rend országos helyzetére utalnak. Pannonhalma, Kolozsmonostor, Zalavár és Garamszentbenedek archívumainak a legteljesebb a köre. A hazai rendtörténet szempontjából alapvető : Erdélyi L -Sörös P. : A Panonhalmi Szent Benedek-rend története. I-XII. B. Bp. 1902-1916. E monografikus feldolgozásban magyarul hozzáférhetőek az oklevelek is. Hasznos forrást jelentenek a rend monostorainak számát illetően: Váradi Regestrum, II. András 1233. évi oklevele (Beregi egyezmény), a