A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Történettudomány és művelődéstörténet - Surányi Béla: A bencések és a magyar agrárkultúra

SURÄNYI BÉLA A BENCÉSEK ÉS A MAGYAR AGRÁRKULTÚRA „Ora et labora" - imádkozzál és dolgozzál - veretes jelmondata

1 fogja keretbe azt a bencés szellemiséget, melynek tartópillérei - imádság, munka, atyai tekintély - immáron másfél ezer év óta a rend munkálkodásában zsinór mértékül szolgál. A bencés rend (Ordo Sancti Benedicti) a keresztény szerzetesség nesztoraként ágyazódott be Európa, benne a magyarság kultúrájába, formálva az európai tudatot, mindig ügyelve a nemzeti sajátságokra. „A bencés monostorok az elmúlt másfél évezred során egy-egy történeti régió vagy nemzet életében úgy magasodtak ki, mint az ókori népek számára az Akropolisz vagy a hajózóknak Fárosz tornya. "

2 „Mindig éltek és élnek szerzetesek, akik sokakat az igazságra oktattak, oktatnak, s hogy közel jussanak az igazsághoz, életük munkáját áldozzák az emberi tudásért, hogy áldozatuk révén annak mélyén az isteni bölcsességet is megsejtsék és sokakkal megsejtessék. Betűvetést, olvasást, magasabb tudományokat tanultak és oktattak, hogy egy nemzet kultúrájának szőttesébe az isteni bölcsesség aranyfonalát is beleszőhessek. "

3 Az utókor korán felismerte

4

, s méltányolja azt a munkát, amelyet a rendalapító Nursiai Szent Benedek elindított és „fiai", a bencés szerzetesek folytattak. E nemes örökség megbecsülésének ékes bizonyítéka, hogy VI. Pál pápa (1897-1963-1978) 1963-ban Szent Benedeket Európa védőszentjévó nyilvánította. 5 Szent Benedek Regulája 6

a kereszténység szellemében íródva egyértelmű jövőképet adott az antik világ „romjaiból" építkező új népeknek, amelyből Európa sokszínű, de mégis egységes hite, kultúrája, életformája sarjadt ki. 1 Szennay A. (1981): 132-133., 154-157. 2 Várszegi A. (2001): 15. 3 Várszegi A. (1996)120. 4 Szentimrei M (1880): Szent Benedek élete és hatása és a szerzetesi intézmény történelmi és társadalmi jelentősége. Komárom, 1880. A kötet Benedek apát születésének 1400. éves évfordulójára jelent meg. E témakörben megjelent további munkák: Szalay Jeromos: Szent Benedek élete és műve. Bp. 1931., Szunyogh Xavér Ferenc: Szent Benedek tanítása. Bp. 1948., Blazovich Ágoston: Európa védőszentje Szent Benedek. Bécs, 1980. 5 Csóka L. I. (1969): 7. Ezzel kapcsolatban II. János Pál 1980-ban kiadott pápai enciklikájában a következőket frja: „Európa népeihez, amelyek a Földközi-tengertől Skandináviáig , Írországtól a tágas lengyel síkságig laknak, ennek a szentnek a fiai vitték el a keresztény kultúrát, a könyvvel és az ekével. " Lásd: Népek nevelője.. .szerk: Szennay A. Bp. 1981.15. A pápa által kiadott apostoli levél 1964. október 24-i keltezéssel , Pacis nuntius címmel vált ismertté. Lásd: Puskely M. (é. n. ): 18. 6 Söveges D. (1996): Magyarázatok Szent Benedek regulájához. Pannonhalma, Uő: Szent Benedek regulája. In: Népek nagy nevelője...szerk. Szennay A. Bp. 1981. 31-42. Mi ad patinát e nagy múltú keresztény közösségnek? Elsőkónt talán említhető az a másfél évezred, amelyet már maga mögött tudhat, vagyis imponáló történetisége. Másodsorban legalább ekkora szerep jut fundamentális szellemiségének, amely magában hordozta egy adott korhoz igazodó megújuló képességét. A rend mindig képes volt elébe menni - a Regulához szigorúan ragaszkodva - a világ újabb és újabb kihívásainak. Ha kellett az ekeszarvátíoqták, kódexet írtak vagy másoltak, napjainkban pedig számítógépet használnak. A szerzetesség

7 gyökerei Egyiptomban és Kis-Ázsiában eredeznek. A magányos remeték (anachoréták) és a közösségben élők (cenobiták) közül ez utóbbiak körében születtek meg Keleten a monachoszok közösségei (eredeti görög jelentése: egyedül él, nem házasodik), akik az önmegtartóztatást és az elmélkedést választották életük céljaként. A Kr. u. 3. századtól már Nyugaton is szerveződtek monasztikus közösségek, de a szerzetesség szellemi atyja Nursiai Szent Benedek volt, kinek regulája adta meg a szerzetesi közösség szilárd szerkezetét. A keleti szerzetesi ideál azonban kibővült a kétkezi munkával ós a tudományok művelésével, mely utóbbiak az európai kultúra meghatározó elemei. A bencések mint a középkori Európa első monasztikus rendjének képviselői, átmentették az antik világ szellemi örökségét. Nélkülük nem ismerné az utókor pl. a római mezőgazdasági szakírók műveit vagya görög-római irodalom klasszikus alkotásait. Szent Benedek az antik világ és a középkor határán

8 lépett be Európa történelmébe. Angliába jutott el elsőként műve, s onnan került vissza a kontinensre és lett hosszú századokon át a hitélet, a közgondolkodás és a gazdálkodás iránytűje. A bencés rend bölcsőjéből, Itáliából

1 kirajzó szerzetesek a Kr. u. 6. században kezdték meg az angolszászok léáését Skóciában 1075 táján megalapítják az első bencés monostort. A frankok között a Kr. u. 7. század elején jelentek meg, s egy évszázad alatt érvényt szereztek Szent Benedek regulájának. Hispániába is eljutottak a mórok betörése előtt. Német földön a korai alapítású monostorok közül kiemelkedett Reichenau (724-ben) és Fulda (744-ben). Hasonló térítő munka folyt a dánoknál ós a svédeknél is. A sikeres munka ellenére már kedvezőtlen jelenségeknek is tanúi lehetünk. Ezt felismerve Anianei Szent Benedek™ Kr. u. 818-ban 7 Puskely M. 1.(1998): 222. 8 SomorjaiÁ. (1981): 422. 9 MKL 1.(1993): 726-730. 10 Puskely M. I. (i998):i44-i46. A Capitulare Monasticum c. munkája egységesítette Nyugat monasztikus világát. (Anianei Szent Benedek (750-821)