A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Régészet - Szelekovszky Márta: Egy magányos sír bemutatása. A Sajószöged-Geodéziai torony 2. lelőhelyen előkerült egyetlen avar sírról

rű használati tárgyként határozta meg szerepét. 36 A csontgömbök leg­frissebb gyűjtését Garam Éva végezte el, 37 leletlistáját most kiegészíthet­jük a sajószögedi darabbal. Az eszköz funkcióját tekintve lehetett a nyél végén elhelyezkedő „fogóvég" illetve szolgálhatott a nyél fején az „ostor felerősítésére" 38 . A Garam Éva által vizsgált kora avar darabok - előkerü­lési helyüket tekintve - túlnyomórészt a váz alsó részei mellett voltak el­helyezve, a váz jobb oldalánál. A középavar sírokból előkerült, szabályos gömb alakú, széles szárú darabok többnyire az alkar illetve a combtövek környékén voltak. A sajószögedi darabot a jobb könyök magasságában, annak külső oldalánál találták. A díszített, körte alakú, keresztben is át­fúrt csontgömböket a kora avar korra, míg a szabályos gömb alakú, dí­szítetlen - a díszített darabok a Közép- és Alsó-Tisza vidéken gyakoriak a közép avar korban -, esetenként rövid, szóles szárral ellátott darabokat a közép avar korra keltezi. A közép avar korra keltezhető darabok többnyire a Közép-Tisza vidékén kerültek elő, s a csontgömbös sírok minden eset­ben vízközeiben, állattartásra alkalmas helyen találhatók - ebbe a sor­ba is illeszkedik a sajószögedi. 39 Esetünkben a csontgömb meglehetősen kopott, 3-4(?) pontkörös díszítés figyelhető meg rajta, a függőlegesen keresztülhaladó furat lefelé szélesedik, s 3 mm-es kis nyélcsonkban vég­ződik, keresztirányú átfúrást nem tartalmaz. A sírban talált, 33 cm hosszú, egyélű vaskés nem bír különösebb kelte­ző értékkel, csak annyit tudunk itt megjegyezni, hogy az avar sírokban a hosszú kések a VII. század közepétől jelennek meg. 40 A leletanyag alapján az imént bemutatott sírt a VII. század második fe­lére, vagy harmadik harmadára keltezhetjük. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében ehhez fogható lelet eddig nem került elő, így a sír egyedülállónak mondható - ugyanakkor beleillik az ország egyéb területeiről ismert ma­gányos avar sírok sorába, melyek megkönnyítették elemzését. IRODALOM SZENTPÉTERIJ. (HRG.) Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Varia ArchHung 13, Budapest 2002 BALOGH CS.-KŐHEGYI M. 2001 Fájsz környéki avar kori temetők II. Kora avar kori sírok Fajsz­Garadombon. MFMÉ StudArch 7 (2001), 333-364 BÓNA I. 1979 A Szegvár-sápoldali lovassír, ArchÉrt. 106. Bp. 1979,3-32. CSALLÁNY D. 1939 Kora-avarkori sírleletek, FolArch l-ll, 1939, Bp. 121-180 36 Kovrig 1963,139.0. 37 Garam Éva: Avar kori csont ostor vagy korbácsvégek és ostorbuzogányok. ComArchHung 1998,109-121.0. 38 Garam 1998,117.0. 39 Garam 1998,117-1190. 40 Szabó 1968,52.0. 1946-48 Szegedi avarkori sírleletek ós hún-bolgár ivókürtök régészeti kap­csolatai, ArchÉrt 1946-48, Bp., 350-361. GARAM É. 1976 Adatoka középavar kor és az avar fejedelmi sírok régészeti és tör­téneti kérdéseihez; FolArch XXVII, 1976, Budapest, 129-158. 1983 Über die früchawarischen Gräber von Zsámbok - A zsámboki kloraavar sírról, FolArch, 139-157.0 1995 Das awarenzeitliche Gräberfeld von Tiszafüred. Cemetries of the Avar Period (567-829) in Hungary 3. Budapest 1995 1998 Avar kori csont ostor vagy korbácsvégek és ostorbuzogányok. ComArchHung 1998,109-121 2000 Gürtelverzierungen byzantischen Typs im Karpatenbecken des 6-7. Jahrhunderts, ActaArchHung LI, 1999/2000,379-392. 2005 Avar kori női fejdíszek, ZM14,2005,169-181. HEIN RICH-TAMÁSKA 0. 2005 További adatok a fogazással díszített leletek készítési módjához: a konstrukció. MFMÉ - StudArch 11 (2005) 147-188. KISS A. 1997 Az avar kori tegezek csontlemezeinek kronológiájához. ArchÉrt 1997,75-83. KISS G—SOMOGYI R 1984 Tolna megyei avar temetők, D1ss.Pann.lll. 2.1984 KOVRIG I. i946-48Avarkori sírleletek Csengődről, ArchÉrt 1946-48,340-349 1963 Kovrig Ilona: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán. Buda­pest, 1963 LÁSZLÓ GY. 1955 Études archéologiques sur l'histoire de la société des Avars. ArchHung 34, Budapest 1955 M.MARTIN 1990 Awarische und germanische Funde in Männergräben in Linz­Zizlau und Környe. Ein Beitrag zur Chronologie der Awarenzeit, WMMÉ XV, 1990,65-90. MADARAS L. 2004 Kora avar kori sírok Öcsödről, MFMÉ-StudArch X, 2004,339-363 ORMÁNDY J. 1995 Granulációs díszítés avar kori tárgyakon, Gúla- és lemezgömbcsüngős arany fülbevalók, MFMÉ-StudArch 1,1995, 151-181. SALAMON Á.-CS. SEBESTYÉN K. 1995 The Szeged-Kundomb Cemetery. Das Awarische Corpus IV, 1995 SALAMON Á.-ERDÉLYI I. 1971 Das völkerwanderungszeitliche Graberfeld von Környe. StudArch V, Budapest 1971. STRAUB P. 1997 Avar kori tegezdíszítő csontlemezek. Motívumtipológia és krono­lógia. MFMÉ-StudArch III, 1997,117-151

Next

/
Thumbnails
Contents