A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)
Régészet - Nagy Márta: A Hajdúbagos/Cehalut csoport leletei a Sebes-Körös vidékéről
1. fazék 2. bögre 1. típus 2. típus 3. típus 4. típus 3. korsó 4. tál 1. típus 2. típus 3. típus r 1. típus 1. típus 5. egyedi tárgyak 2. típus ritkábban, a Hajdúbagos/Cehalut csoport leletei között (KOVÁCS 1970,3. ábra 10; KACSÓ 1997, Pl. XII. 2) is.' Egy nagyobb méretű, ép fazék is ide sorolható (I. t. i-ia). Viszonylag közeli párhuzama a Nizna Myslán talált urna, ennek is a nyaktövön vannak a fülei, azzal a különbséggel, hogy itt hegyesedőek a fülek (OLEXA1992, Tab. 1.11). A fülek ilyen típusú elhelyezkedése meglehetősen ritka, általában az figyelhető meg a Hajdúbagos/Cehalut csoport urnáin, hogy a fülek a peremből indulnak és a vállra támaszkodnak. Néhány esetben fordul elő, hogy a nyaktövön található a fül, de ezek inkább nevezhetőek bütyökfülnek (KOVÁCS 1970,1. ábra 20., 2. ábra 6). Hasonló, tehát nyaktőre tett fülekkel találkozhatunk az Ottomány kultúra szlovákiai lelőhelyein (FURMÁNEK—VELIACIK—VLADÁR1991,83.21), valamint a Rákóczifalvi csoport mindszenti lelőhelyén (TROGMAYER1985,1.1.1., IV. t. 8, V. t. A) is, bár ebben az esetben az urnaforma és a díszítés is eltérő. A halomsíros kultúra urnafazekain is előfordul az ilyen típusú fülkiképzés, és a Malá nad Hronom lelőhelyről bemutatott egyik urna nem csupán a fülkiképzésben, hanem a formájában is hasonló a körösszakáli edényhez, bár ennek valamivel keskenyebb az alja (T0ÙK1964, Taf. XXXV. 4). A Felsőszőcs kultúra leletei között is találunk hasonló urnát Nitriansky Hradok lelőhelyen, bár a fülek itt sem teljesen a nyak tövén vannak, hanem valamivel feljebb, 4. típus 5. típus 6. típus 3. típus ÍM 4. típus 5. típus /. ábra de a has díszítése gyakorlatilag azonos, és a nyak is ívelt (FURMÁNEK— VLADÁR2001, Abb.5.2). 2. típus: Függőleges nyakú, közel egyenes peremű fazék (II. t. 8-9., I. ábra 1.2). Párhuzamot találunk erre a típusra a Hajdúbagos/Cehalut csoport fazekasságában (BEJINARIU—LAKÓ 2000. Fig. 7.2), de nagyon ritka, a körösszakáli leletek között is csak egyetlen ilyen peremtöredék került elő. 3. típus: Enyhén rézsútos falú (VII. t. 4-5.1. ábra 1.3), vagy félgömbös testű edények (VII. 1.1-3., 6-7), általában vastag falúak, peremük egyenes, vagy enyhén, tompaszögben kihajló, végük lekerekített vagy levágott. Felületük a többi edényéhez képest gyengén eldolgozott, a perem alatt, vagy az edény felső egyharmadában ujjbenyomkodással tagolt bordadíszítés található. Egy esetben a peremen, illetve több esetben a nyakon bütyökdíszítés van. Az ilyen típusú tárolóedények a Kárpát-medence bronzkori településeinek nagy részén megtalálhatóak, közelebbi korhatározó szerepük nincs 5 . 5 Analógiát találunk rá többek között az Ottomány kultúrában (BADER1978, Pl. XXVIII. 5., 8., 10), a kései Wietenberg kultúrában (CIUGUDEAN1997, Fig. 9.10.; BEJINARIU
