A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Kéziratos források - Korompai Gáborné: Sőregi János hagyatéka a Debreceni Egyetemi Könyvtár Kézirattárában

KOROMPAI GABORNÉ SŐREGI JÁNOS HAGYATÉKA A DEBRECENI EGYETEMI KÖNYVTÁR KÉZIRATTÁRÁBAN Sőregi János eltávolítása a Déri Múzeum igazgatói székéből 1950-ben tipikusnak mondható; naplója szerint egyik napról a másikra történt nyugdíjaztatására nem volt felkészülve és igen sérelmesnek tartotta.

1 Méltán számíthatott arra, hogy a háború után is megbecsült vezető marad, hiszen a Múzeum gyűjteményeinek megóvása nagyrészt az ő lelkiismeretes és szakértő gondoskodásának volt köszönhető. E nehéz időszakról ő maga számolt be a múzeumi évkönyv összevont kötetében.

2 Utóda, Balogh István is elismerte, hogy 1948-ra a háborús károk pótlása mind az épületben, mind a berendezésben nagyjából megtörtént, sőt a helyreállított termekben kiállítások is nyíltak.

3 Sőregi János minden bizonnyal korát meghazudtoló aktivitással folytatta volna munkáját továbbra is, ha ebben a külső körülmények meg nem akadályozzák. Naplójának az 1950. január Hői 1955. március 31-ig terjedő időszakot felölelő füzetei a nyugdíjaztatása utáni első évek megpróbáltatásain túl arról is tájékoztatnak, hogy milyen munkák foglalkoztatták, hogyan alakultak szakmai és baráti kapcsolatai: igazgatói szobájának egykori vendégei közül sokan otthonában keresték fel, másokat ő látogatott meg. Kezdetben még folyósították tudós-pótlókát, akkor még nem jelentkeztek komoly anyagi gondok, olvasgatással, ornithológiai megfigyelésekkel, iratai rendezésével töltötte az időt. A tudós-pótlék helyett rövidesen csökkentett összegű havi tiszteletdíjat kapott, majd ennek megszűnése után próbált pénzkereseti forrást keresni. Szakmai kapcsolatai révén a Nemzeti Múzeum ós a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából egy ideig a Déri Múzeum kő-, réz- és vaskori leleteinek feldolgozását végezhette, majd a Debrecen környéki őskori halmok kataszterét készítette. Időközben Bertók Lajos antikváriumi könyvraktárának leltározásában vett részt, utóbb Balogh István múzeumigazgató a régészeti raktár rendezésébe és a nyíregyházi múzeumi tárgyak restaurálásának előkészítő munkálataiba vonta be. Az iránta megnyilvánuló szakmai elismerés és segítő szándék sem mentesítette az egyre súlyosabb anyagi gondoktól. A család megélhetése érdekében előbb a megmaradt értékeket kellett árúba bocsátani, majd napirendre került szeretett könyveinek eladogatása.

4 Ebben az időszakban alakult ki ésfonódott egyre szorosabbá kapcsolata a Debreceni Egyetemi Könyvtárral. Kovács Máté igazgatósága idején a könyvtárban sok félreállított tudós ember kapott munkát és menedéket, többek között Hankiss János, Bertók Lajos, Módis László, Szabó Ambrus, akik még a régi időkből jól ismerték Sőregi Jánost. Ez a szűkkörű értelmiségi elit segítőkészen fordult a hasonló sorsúakfelé: könyv- ós kéziratvásárlásokkal segítettek a nehéz helyzetbe jutottakon és becses értékekkel gyarapították a könyvtári állományt.

5 Az Egyetemi Könyvtár Kézirattári különgyújteményének megalapozása idejétől, 1957-től folyamatossá vált a kézirattár és Sőregi János kapcsolata, amit okkal nevezhetünk munkakapcsolatnak, hiszen a Könyvtár nem csak egyszerű vásárlásokat bonyolított le, hanem egyes témák kidolgozására szóló megbízásokat is adott Sőregi Jánosnak. A vásárlásokat Bertók Lajos kezdeményezte, aki tudott arról, hogy az egykori múzeumigazgató élete során szinte megszakítás nélkül gyorsírásos naplót vezetett, s feljegyzései nem csak életrajzi, hanem kortörténeti szempontból is értéket jelentenek. 1957 decemberében a könyvtárban történt megbeszélés alkamával megállapodás született arról, hogy „Debreceni napló"-ját 1922-től kezdődően gyorsírásból átteszi rendes írásra, s a napló-füzeteket a könyvtár megvásárolja, a megegyezést Csűry István könyvtárigazgató jóváhagyta.

6 A napló első füzeteit 1957. december 18-án vette át a kézirattári gyűjtemény gondozásával megbízott Ballá Lajos. A vételárat a teljesítés aránya szerint részletekben fizette a Könyvtár.

7 A Debreceni Egyetemi Könyvtár Kézirattári Különgyújteményének állományába kerülő dokumentumok használatára és a szerzői tulajdonjogra vonatkozóan 1958. május 28-án írásbeli megállapodás jött létre, amely a kölcsönös megegyezés alapján az alábbiakat tartalmazza: 1. Dr. Sőregi János a Debreceni Egyetemi Könyvtár tulajdonába átengedett (megegyezéses árért eladott) „Debreceni napló"-i egészére nézve 1 Sőregi János /1892-1982 / 1950-ben még nem érte el a nyugdíjas kort. Három évtizedet töltött a Déri Múzeum szolgálatában, 15 esztendőn át igazgatta az intézményt. Id. Sőregi János: Debreceni napló / a továbbiakban Debreceni Napló /1950. jan. 31-i feljegyzés. Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Kézirattára / a továbbiakban DENK Kézirattár

/Ms. 13/34. 2 A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1943-1947. írta: Sőregi János. - Debrecen, 1948. Városi Ny. 68.1. 3 A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1948-1956. - Debrecen, 1957. Alföldi Ny. 3-1. 4 Debreceni Napló, 34-37. Köt. /1950. jan. - 1955- márc.31. / DENK Kézirattár, Ms. 13/34-37. 5 v. ö. Korompai Gáborné: Kovács Máté, mint a Debreceni Egyetemi Könyvtár igazgatója. = Könyv és Könyvtár, XVIII. - Debrecen, 1997- 53-66.1. Korompai Gáborné: Luby Margit kéziratai a Debreceni Egyetemi Könyvtár Kézirattárában. = Ünnepi kötet Szabó László tiszteletére. - Debrecen, 1999. KLTE Néprajzi Int. 489-494.1. 6 Debreceni Napló, 1957. dec. 16-i feljegyzés. DENK Kézirattár, Ms. 13/115 7 A DENK Kézirattári leltárkönyvének 1957/15. sz. bejegyzése