A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Kéziratos források - Várhelyi Ilona: 1800-1825-ből származó, ismeretlen kéziratos gyűjtemény Sárospatakról, Csokonai emlékekkel

VÁRHELYI ILONA 1800-1825-BŐL SZÁRMAZÓ, ISMERETLEN KÉZIRATOS GYŰJTEMÉNY SÁROSPATAKRÓL, CSOKONAI EMLÉKEKKEL AMIT A GYŰJTEMÉNY EREDETÉRŐL TUDNI LEHET Sáfáry Ilona (Debrecen, Piac u. 43.) tulajdonából 2008 tavaszán vásárlás útján

1 a Debreceni Irodalmi Múzeum gyűjteményébe került egy 216 oldalból álló, ismeretlen kéziratos gyűjtemény. A keménytáblás, fűzött, papíralapú, korabeli (vagy közei-korú) kötésbe foglalt gyűjtemény nem szerepel Stoll Béla legteljesebb bibliográfiájában sem.

2 A kéziratos kötethez Sáfáry Ilona családi örökségből jutott, anyai nagyanyja révén. Nem tud arról, hogy a gyűjteményt szakember látta volna. A kötet első oldalán szereplő tulajdonosi bejegyzés: Szalay István, Munkács, a 19. században élt, festőművészi hajlamokkal rendelkező tanítót fedi, aki Pozsony környékéről került Munkácsra, és házasság révén a volt tulajdonos rokonságába. Szalay István tanítói hivatása mellett a Munkács c. lapot is szerkesztette. Festményei közül is megőriztek néhányat az utódok.

3 Nincs arról tudomásunk, hogy a kézirat keletkezéséhez köze lenne, feltehetőleg mint régiséget őrizte meg a gyűjteményt. Az lehetséges, hogy az eredetileg talán különálló részekből álló gyűjteményt ő köttette egybe. Minden esetre az bizonyos, hogy értéket tulajdonított neki. A kéziratos kötet munkanevéül ennek alapján „Szalay István kéziratos gyűjteménye"címet adom. FORMAI SAJÁTOSSÁGOK A kötés szakszerű könyvkötői munka. A kötéstáblák mérete: 133 x 197 mm. Kemény karton kötése kissé kopott, gerincén üres címke és aranyozott könyvdíszek láthatók. A kötet teljes vastagsága 20 mm. A merített papír lapszéleit kötéskor körülvágták és festették. A lapok papírminősége és vastagsága eltérő. A gyűjteményt feltehetőleg nem egy kéz, és nem egyszerre írta. A különböző egységek között üres lapok maradtak. A lapok eredetileg nem voltak számozva.

4 A tulajdonosi névbejegyzés fölött, valószínűleg a gyűjtemény összeállítójától származó ceruzás felirat olvasható: 1800-1825. S. Patak. Még három másik ceruzás bejegyzést találtam a gyűjteményben, feltehetőleg ugyan1 Előzetes nyilvántartásba vettük a DIM 3/2008. gyarapodási számon. Gyűjtötte e cikk szerzője. 2 A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1542-1840). Összeállította: Stoll Béla. Balassi Kiadó Bp. 2002. 3 Az információk Sáfáry Ilona szóbeli közléséből származnak, akinek debreceni lakásában látható Szalay István nagyméretű portréja, valamint több, általa készített festmény is. 4 Alsó lapsarki, ceruzás számozás tőlem. ettől a kéztől: a 2. oldalon a mottó fölött aláhúzott 1805. évszámot, majd a 35. oldalon Csokonai halálának (téves) dátumát, illetve a 124. oldal alján két sort.

5 A kéziratos gyűjtemény egészét barna gubacstintával írta k,a lapok mindkét oldalára. Az íráskép tiszta, jól olvasható. Helyesírása és írásképe gyakorlott és tanult szerző(k)re vall. A KÉZIRATOS KÖTET TARTALMA A kötetet több részre tagolják a több helyen üresen maradt lapok, illetve az eltérő írásképek. A 2. oldalon Epiktétosztól

6 származó görög betűs mottó és magyarfordítása olvasható: Szenvedj és tartóztasd meg magadat. A gyűjtemény első egysége Epiktétosz műveinekfordítása. A 3-11. oldalakon előbb 68 számozott „maxima" és két összefoglaló bölcsesség olvasható, illetve az egység végén a keresztény lelki-tükrökre emlékeztető írás: Epiktétosznak könyörgése, mellyel halálakor fohászkodott Teremtőjéhez. A 12-26-ig terjedő oldalak üresek. A 27-től 70-ig terjedő oldalakat, a kötet második egységét, más kéz írta. Ez az egység verseket tartalmaz, amelyek közül igen érdekes az a szerelmi episztola, amely Csokonai szellemével való találkozásból merít bátorságot a vallomáshoz: Egy Poéta Szűzhöz S. Patakról 1807. Eszt. Május 8dikán írt Levél a 30-33. oldalon, illetve a Válasz a Poéta Szűznek Kaszonyból 1807 Május 20dikán című, amely Kiss Áron néven szólítja meg a válaszvers címzettjét. (34-35.) Az első vers címzettje valószínűleg az „Aranka Rangú" Buday Johanka, a válasz-vers pedig ennek megfelelően B. J. monogrammal jelzett. Azt csak további kutatás döntheti le, fiktívek- e ezek a nevek, s maguk a levelek is. A következő vers Csokonay V. Mihály halálára íródott. (35-36.) A tíz négysoros strófából álló vers szövegét betűhíven közöljük: Hát uj világnak A ttyal Te Pannoni Nyelvszépítő! Sok érdemek oszlopán Legfőbb helyet nyert nagy Poétánk Eltűnsz? S a Magyar árva iészl! 5 Ha úgy lehetne mint nem, enyim válnál, nem másé. 6 60-120-ig élt, késő-sztoikus görög filozófus, nézetei beépültek a keresztény morálisba. Hatása Magyarországon is jelentős.