A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Múzeumpedagógia - Porcsalmy János: A gótikus és reneszánsz építészet múzeumpedagógiai feldolgozása

seket kezdeményez: új templomok, kolostorok létesülnek. Céljainak, építkezési igényeinek kielégítésére új építészeti megoldásokat alkalmaznak. Különösen a hatalmas méretű gótikus stílusú katedrálisok építésénél, melyek a városokban nagy tömegeket fogadhattak be. Eza monumentalitás, és a templomok égbetörő belső kiképzése rendkívüli hatást gyakorolt a belépőkre, és az alázat, valamint a kicsinységük érzetét keltette az emberekben, a hívőkben az egyház hatalmával szemben. Elsősorban az észak-franciaországi He de France vidékén épültek monumentális méretű gótikus katedrálisok, melyek építése nem ritkán 1-2 emberöltőt is igénybe vett. (Pl.: Amiensben, Reimsben s Párizsban a Notre Dame székesegyházaknál.) Ezeknél a katedrálisoknál szembetűnnek a gótika nagyszerű építészeti sajátosságai. Melyek a jellegzetességei? 2. hang: A gótikus katedrálisok is rendszerint bazilikás, hosszanti térelrendezésűek - 3 vagy 4 hajósak -, azonban az arányokat nagyszerűen megváltoztatták a 1.2.SZ. dia: kialakított tartó-vázrendszer segítségével. Ez lehetővé tette, hogya román 3.4.SZ. dia: stílusú építészet vastag falazásával szemben lényegesen keskenyebb és meré5.6.SZ. dia: szen felmagasított falakat építsenek, illetve képezzenek ki. A hatalmas boltozat és a tetőszerkezet terhét, oldalnyomását a főhajóhoz épített támívszerkezetek ellensúlyozzák a külső támpillérekre támaszkodva. Az utóbbin fiálék illetve fiatornyok vannak. Ezzel az újszerű szerkezeti megoldással lehetővé tették a nagyméretű belső terek kialakítását. A mennyezet terhét egyúttal a bordázat is felfogja, melyet többnyire csillag, háló, vagy legyező alakban képeztek ki, s ez 7.SZ dia: egyben díszítésül is szolgált. A bordák hatalmas pillérkötegekből ágaznak ki és törnek fel a mennyezetre. A román, illetve a római keresztboltozatból kialakították a gótikus keresztboltozatot, melyek csúcsívesek és így oldalnyomásuk is kisebb. Az arra felfutó díszes faragású bordák ún. zárókőben találkoznak. Az oszlopokat pillérkötegek helyettesítik, s azok sora választja el a főhajót a mellékhajóktól, valamint egymástól a mellékhajókat. A hatalmas falfelületeket nagyméretű, csúcsíves ablakok bontják meg. Milyen díszítő elemek teszik impozánssá a gótikus katedrálist? 1. hang: A kapu-bélleteket és a homlokzati fülkéket többnyire szobrok sokasága ékesíti, 8. sz. dia: melyeknek ebben a korban épület kiegészítő és díszítő szerepük volt. Az egyházi céloknak megfelelően vallásos témákat ábrázoltak. A csúcsíves ablakokat változatos formájú kőrácsok - ún. mérművek -, továbbá ólomkeretes geometrikus ábrák, vagy vallásos jeleneteket ábrázoló színes üvegfestmények díszítik. A magas tornyokat nagy gonddal kialakított kőfaragások, az oszlopokat pedig növényi és állati motívumok díszítik. Egyes nagy katedrálisok tornyai befejezetlenek maradtak (pl. a párizsi Notre Dame székesegyháznál). A továbbiakban arról is szólunk, hogy miként alakult ki a világi építészet? A hatalmas földesúri várak (kastélyok) is már gótikus stílusban épülnek. Külső falain - azok tetején - védelmi célból lőréses pártázatok vannak és ún. gyilokfolyosókat építenek ki mögöttük. A magas tetőszerkezetű várakhoz bástyákat építettek, amelyek szögletes vagy kör alakú formájúak melyek a tűzfegyverek elhelyezésére is alkalmasak. A lovagvárban nagy lovagtermet alakítanak ki, szögletes, zárt udvara körüli épületekben lakosztályokat,fegyvertárat és gazdasági helyiségeket találunk. Az építkezés anyaga faragott, vagy faragatlan terméskő, égetetttégla, a díszítéseknél márvány. Az egyházi ós a földesúri építkezés mellett a nagyobb városokban a polgárság impozáns gótikus stílusú, égbenyúló tornyos városházákat épített. (Pl.: Brüsszelben.) Ezeket külsőleg, belsőleg gazdagon díszítették. Többemeletes városi lakóházak is épültek. Ezek kőkeretes kőkeresztes osztással szögletes ablakai rézsűsen kiképzettek. A bejárati kapunál ülőfülkék vannak, az épületek díszes homlokzatúak, jellegzetesen gótikus építészeti elemekkel (pl. Buda várnegyedében). 2. hang: Az európai gótikus műemlékek közül a következők közismertek, nevezetesebbek: 9.10.11.12. Franciaországban a már említett Notre Dame székesegyház sz. dia: Párizsban, Amiensben, Reimsben. Továbbá még Rouenban, Chartres-ban, Metzben is találunk világhírű gótikus műemlékeket. Párizsban a 13. század közepén épült várkápolna: 13.14.15.16. a Sainte Chapellenek művészien kiképzett mérműves üvegablakai vannak. 17.18.19.20. Itáliában a velencei Doge palota, a Ca d'Oro palota, Milánó impozáns dómja, a 2i. sz. dia: firenzei Santa Maria del Fiore székesegyház és annak 82 méteres magasságú, négyzetes hasáb alakú harangtornya (campaniléje), melyet Giotto tervezett, - a 22.23. Santa Croce templom és a Palazzo Vecchio.- Továbbá Orvieto díszes külsejű dómja. 24. sz. dia: Németországban Marburgban az Erzsébet templom, Annabergben az Anna templom rendkívül ízléses mennyezeti bordázassál. 29. sz. dia: Továbbá az ulmi és a kölni dóm. (Az előbbi a világ egyik legmagasabb tornyával -161 m -, melyet csak a múlt század