A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)
Néprajz, kulturális antropológia - N. Szabó Magdolna: Ahol gyárak épültek a hagyományos tudásra. Adatok a hajdúnánási szalmakalap-ipar történetéhez
kedvéért. Hogy kelendőbb legyen a távolról meghonosított kalap, külföldi címkével látta el saját termékeit. 68 A konkurenciaharc közepette a bővítésen is gondolkozott a família. Debrecenben leányvállalatot kívántak létesíteni „Sohler-féleSzalmakalapgyár Rt" néven, mintegy 150 ezer korona alaptőkével, amely a belgiumi tapasztalatokra építve kifejezetten az Európa-szerte közkedvelt panama kalapok előállításával foglalkozott volna. 69 Más források Hajdúnánáshoz kötik az 1907-ben megalakult társaságot. A néhány évvel később veszteséges gyár működéséről alig tudunk. 70 1910-től fia, Sohler Béla 7] veszi át a gyár vezetését. A legnehezebb idők következnek. A magas vámok, a háború és a trianoni országcsonkítás válságba sodorta a szalmaipart is. A munkások a harctérre kerültek, a piacok elvesztek. A sok ezer embert foglalkoztató gyár tulajdonosa a termelést leállította, ós mintegyiso ezer koronát fektetett hadikölcsönbe, hogy bebiztosítsa családját. 72 SZALMAKALAP IPAR A19-20. SZÁZAD FORDULÓJÁN ÉS A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT Azelső világháború előtti évekválsága néhányszükségszerűintézkedést hozott a gyáraknak. A kormány, hogy megmentse ezt az országban egyedülálló háziipart, felszólította az Országos Központi Hitelszövetkezetet, segítse talpraállítani a régi vállalatot. 73 Feltesszük, a Sohler-gyárra gondolt a tisztviselő beszámolójában, amelyből kiderül az is, szanálják a gyárat, így a hajdúnánási kalapipar mint a Hajdúnánási Szalmakalapkészítők Szövetkezete részvénytársaság formájában folytatja működését. A néhány helyi kalapüzem és kalapvarró érdekeit tömörítő társaság 1930-ig él. 74 Az előbb említett hosszabb életű gyárak mellett a címtárak és városstatisztikák az alábbi cégeket tartják számon. Az említett források műfaji kereteiben nem adnak lehetőséget az egyes vállalatok működésének részletezésre, így a továbbiakban csak felsorolásszerűen közöljük a századforduló után prosperáló hajdúnánási szalmaiparosokat. 1906-ban Csontos János szalmakalapkészítőkt is regisztrálják, 75 róla több adatot nem ismerünk. A „Hajdúnánási Szalmafonat és Festőgyár Rt."-tő\ is csupán annyit tudunk, hogy 1907-ben alakult 150 ezer korona 68 RUTÉNYIS. 1937-147- A „hamisítást egy anekdota is őrzi, amelyet a Vasárnapi Újság 1943-as száma is őriz: „Még az első világháború előtti időkben történt, hogy egy előkelő budapesti úr találkozott egy ismerősével.. .dicsekedve vette le szalmakalapját -Ezt nézd meg, ilyet még nem láttál! Angol gyártmány, valami remek! - A barát bólogatott, megnézte az angolcímkét, aztán lehajtotta a kalap bélését, ahol ékes magyar nyelven állt: 'gyártották Hajdúnánáson'. A pesti úrnak leesett az álla." 69 Házi Ipariapja I. évf. 1910/3.6. 70 THIRRIGG. 1912.312. 71 Földbirtokos, született 1880-ban, neje Pénzes Erzsébet. A kereskedelmi akadémiát Debrecenben végezte. Hajdú vármegye... 1937.87. 72 GULYÁS I.1937. 73 PUMJ. 1914.425. 74 Az Országos Központi Hitelszövetkezet tagjai közé 1913-ban jegyezték be. CSONTOS G. 1975-30. 75 BACSKAY M. 1906.481. alaptőkével. Fehérítéssel és festéssel foglalkozott a mintegy 1500-2000 háziipari munkás. 76 A magyar városok statisztikai évkönyve 77 1912-ben tizenegy szalmakalap gyárost közöl Hajdúnánásról. A tulajdonos, Hl. a gyár neve mellett jegyzi azalapítás évét és a gyárban dolgozók számát. (Id. a táblázatot) Az 1880-as keletkezési évű részvénytársaság feltehetően Sohler Istváné, de tulajdonosát nem említik név szerint. A felsorolásból hiányzik továbbá a Fried és Klein cég (feltehetően Klein Fülöp utóda), amelynek megmaradt levélpapírja i9ii-es keltezésű, tehát ekkor már ezen a néven létezett (14. sz. kép). Keletkezésének pontos évét nem tudjuk. Velük párhuzamosan Budapesten két, Győrben egy, Temesváron szintén egy, a korábban említett Ladstädter szalmakalap gyár működik. Hasonló tevékenységű vállalat a környéken sehol sincs. Keletkezés éve Alkalmazottak száma Szalmakalap gyár Rt. 1880 80 Szender Herman 1907 25 JakobovicsMór 1892 35 Linczer Sámuel 1904 20 Hornstein József 1887 36 Stern Salamon 1891 22 Klein Fülöp 1898 25 Berkovics Emánuel 1910 30 Herbst Jakab 1892 35 Glück Baruch 1903 24 Spitzer Henrik és fia 1903 15 Szalmafonat fehérítő és festőgyár Rt. 1907 38 A magyar városok statisztikai évkönyve alapján (1912) Az első világháború után, 1921-ben nyolc készítőt, Sohler István, Frölich S. Sándor, Weisz Salamon, Glück Baruch utódai, Hornstein József(14. sz. kép), Katiiét Bernátfiókja, KleinNáthán, Linczer Sámuel, Meskó R. /.) 78 gyárosokat, köztük a Hajdúnánási Háziiparosok Szövetkezetét és tíz szalmakalap kereskedőt tartanak számon. 1922-ben létezett egy, a szalmakalap kereskedőket összefogó egyesület, elnöke Katz H. Ernő. Ugyanekkor a készítők között van a Fried és Klein cég {FriedDávid és özv. Klein Kálmánné tulajdonosokkal, 13. sz. kép), Fried Izidor, Friedmann Herman, Goldstein és Katz (tulajdonos özv. Goldstein Józsefné és Katz H. Ernő), Glück Baruch utódai (tulajdonosok: Glauber Pinkász és Glück M. Elek), Szender Herman, Herbst Jakab, Klein és Untzer (tulajdonos: Klein Náthán és Untzer Sámuel), Hornstein József, Kupferstein Adolf, Östreicher Fülöpné, Stern Lajos (tulajdonos: Stern Salamon), Spitzer Henrik és fia (tulajdonos: Spitzer Miksa), özv. Spitzer Salamonné, és végül Sámuel R. (tulajdonos: Sámuel József). Szalmakalap fehérítő: Jakobovits 76 Tulajdonosai között van: Schlasta János, Engel Adolf, Spitzer Miksa. Iparfelúgyelő c. lap, 1909.977 THIRRIGG. 1912.312. 78 Általános címtár 1921.106.
