A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)
Történettudomány és művelődéstörténet - Lovas Enikő Amália: A Nagybákay család és a Déri Múzeum
198 LOVAS ENIKŐ AMÁLIA Múzeum létrejöttében, emellett 1926-ban a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lett. 25 1927-ben a kamarák küldötteként felsőházi taggá választották. 26 1935-ben magyarosíttatta szlovák eredetű nevét, és felvette mellé egyik birtoka központjáról a Nagybákay nevet. A Belügyminisztériumtól kettős vezetéknév használatát kérte, így lett hivatalos neve Sesztina-Nagybákay Jenő. Egy évvel később örökbe fogadta unokaöccsét és egyben cégtársát, Rickl Antalt. A Nagybákay nevet számára és utódainak is érvényesíttette, majd miután 1936-ban fogadott fia átvette a Vasbútorgyár irányítását, 1938-ban módosított végrendeletében általános örökösévé tette. 27 Sesztina-Nagybákay Jenő kiemelkedő gazdasági tevékenységéért 1942-ben Horthytól megkapta a Magyar Érdemrend Középkeresztjét. 28 1944. október 21-én bekövetkezett halála után az üzletet Nagybákay Rickl Antal és fiai, Antal (1918-2004) és Péter vitték tovább, míg a Sesztina Lajos Vaskereskedést 1949. októberijén államosították. A Sesztina család kereskedői szakértelme és iparpártolása mellett kultúratámogató fellépéséről is közismert volt. Sesztina Jenő 1902-től tagja, majd 1905-től választmányi tagja volt a Debreceni Műpártoló Egyesületnek, amelynek 1902. október 26-ai közgyűlésén Löfkovits Arthur ékszerész felajánlotta gyűjteményét a leendő városi múzeum céljaira. Ezzel felkeltette Sesztina Jenő érdeklődésót, akit 1909-ben a városi törvényhatósági bizottság tagjaként beválasztottak a 25 „Szentkirályi Tivadar, a kamara elhunyt nagynevű elnökének örökébe méltó utód lépett. .. Sesztina Jenőnél nincs ma hivatottabb férfiú a Kamara vezetésének tisztségére. .. Eredményekben gazdag pályája, kiváló egyénisége predesztinálják erre. Sesztina Jenőben elsősorban a kisemberek találják meg igaz barátjukat... Jószívűsége, emberbaráti szeretete, szociális gondolkodása váltott ki általános elismerést. .." Tiszántúli Ipar és Kereskedelem. II. évf. 16-17. sz. 1926. április 14,24. 26 1933 és 1936 között egyéb megtiszteltetések is érték még Sesztina Jenőt: a Debreceni Ipar és Kereskedelmi Kamara elnöke volt, az ország összes kamarái küldötteként a felsőház tagja, 1936-tól az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés elnöke, a Magyar Kereskedők és Vasiparosok Országos Egyesületének díszelnöke, a Debreceni Patronage Egyesület tagjának választja, a Debreceni Kollégiumi Diák Szövetség elnöki tanácsa, a Nemzeti Egységpárt választmánya úgyszintén, a Derecskéi Iparos Dal Egylet díszelnöke lett és tiszteletbeli elnöke a Debreceni Fűszerkereskedők Egyesületének, a Városi Közművelődésügyi Bizottságnak, a Lawn-Tenisz Szövetség Tiszántúli Kerületének, a Vas-Gép Műszaki Kivitelező Védegyletnek, tagja lett a Városi Zenedei Bizottságnak, igazgatósági tagja az Alföldi Takarékpénztárnak és díszelnöke a Debreceni Iparos Dalegyletnek. In: Nagybákay Rickl Antal: A debreceni Sesztina Vaskereskedés története és kora. 1.175-205.0. 27 „Örökbe fogadott fiamat, Antalt, azért teszem általános örökösömmé, mert családunkból ő foglalkozik velem cégünk vezetésében mártöbb mint harminc éve... Szakavatottsággal és lelkiismerettel megelégedésemre eredményesen dolgozik és mindkét fiát is szeretettel gyakorolt vaskereskedő pályára neveli. „ Sesztina Nagybákay Jenő 1938. április 11-én kelt végrendeletéből in: Tímár Lajos: A Sesztina család. Vállalkozói karrier a múlt századi Debrecenben. Műhely, 1998.1.105.0. 28 „Ha van valaki, aki megérdemli ezt a kitüntetést, az elsősorban Sesztina-Nagybákay Jenő, aki érdemekben gazdag, munkás életen át mindig a közérdekében gondolkozott és a legszentebb eszményeket szolgálta... Az ő nemes úri egyénisége, kivételes tehetsége ezért a legragyogóbb példakép..." OMKE: az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés hivatalos lapja. Főszerk. és szerk. Szende Pál. XXVI. évf. 1942.21. sz. június 20. múzeumi bizottságba, amelynek ezután 35 éven át, haláláig tagja maradt. Ennek keretében i920-bankezdődött gyümölcsöző ismeretsége Déri Frigyessel, amikor a bécsi selyemgyáros úgy döntött, hogy műgyűjteményét egy magyarországi, nagyobb egyetemvárosnak adja, és végül Debrecent választotta. A múzeum elhelyezése körül ekkoriban hosszas vita alakult ki, ami hátráltatta a gyűjtemény megszerzését és a kultúrintézmény kialakítását, ezért Sesztina Jenő igyekezett az adományozó Déri kedvét keresni, hogy szándékát vissza ne vonja, vagy más város felé ne forduljon. Ezért felkérte Takács József hentesmestert és özvegy Czobor Károlynó mézeskalácsost, hogy debreceni különlegességek kíséretében küldjenek köszönőlevelet a nemes szándókért, és rokonsága, a Sesztina, Csanak, Rickl és Münnich családok nőtagjaival művészi köszönőalbumot készíttetett. A Dávidházy Kálmán kötésében elkészült albumba a város közönségének több ezer aláírását gyűjtötték. A címlapot Haranghy Jenő iparművész festette. Ez a gesztus nyerte meg végleg Déri Frigyest, ekkor döntött visszavonhatatlanul úgy, hogy Debrecen kapja meg gazdag gyűjteményegyüttesét. Viszonzásul az aláíróknak elkészíttette legszebb képei reprodukcióit, és Haranghy rajzával ellátott köszönettel együtt küldte el. Ettől kezdve Sesztina Jenő állandó levelezést tartott fenn Dérivel, majd mikor a város elhatározta a Füvészkert áttelepítését és helyére a múzeum építését, 100 000 koronát ajándékozott a másutt kialakítandó Füvészkert felállítására. 29 Később is vállalta családtagjaival a Dériek kalauzolását és vendéglátását a városban. Végül 1923. szeptember i—2-án létrejött a végleges egyezmény a város, a református egyház ós a Kultuszminisztérium képviselői között, Déri Frigyes jelenlétében, majd szeptember 23-án megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel. Déri 1924. október 27-én bekövetkezett váratlan halála után Sesztina Jenő tovább gyarapította a múzeum értékeit. 1926-ban a Rickl család segítségével megszerezte az okrutay Novelli család 28 darabból álló, régi kínai porcelánedény-készletét, amit a múzeum számára adakozást szervezve vásárolt meg. 1927-ben Löfkovits kezdeményezésére részt vett a Múzeum Baráti Kör megszervezésében, majd annak második társelnöke, később, Steinfeld István lemondása után elnöke lett. Ezekben a tisztségekben később követte fogadott fia és unokaöccse, Nagybákay Rickl Antal. Ebben az évben, a Múzeum Baráti Kör elindításával kapcsolatosan, kezdeményezte a nagyobb pénzintézetek és iparvállalatok körében jelentősebb összegek felajánlását. Családja nőtagjai pedig gondoskodtak Déri Frigyes kegyeletének őrzéséről, mikor megfesttették profilképét Haranghy Jenővel a múzeum nagytermének páholyhomlokzatára. A korábban Debreceni Városi Múzeum néven ismert intézményt a nagy szabású gyűjtemény hírének elterjedésével egyre gyakrabban nevezték Dóri Múzeumnak, míg végül az új épület megnyitásakor, 1928-ban hivatalosan is megkapta Déri Frigyes nevét. 30 29 Nagybákay Antal Zelmos: Múzeumpártolás a század elején Debrecenben. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei, 50. sz. A Déri Múzeum megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai, 1990. május 18.53-58.0. alapján. Debrecen, 1990.. 30 Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz. Szerk.: Dankó Imre. Debrecen, 1978.
