A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Irodalomtörténet - Bakó Endre: Nadányi Zoltán Nagyvárad irodalmi életében (1914–1920)

NADÁNYI ZOLTÁN NAGYVÁRAD IRODALMI ÉLETÉBEN (1914-1920) 107 den, hogy a hetedik unokája megemlegesse a magyar baka jóságát. (...) Mondott már a Szabolcska különbet is. Egyik harcias versében tény gyanánt állapítja meg, hogy nincs idő többé ingadozni hátra, még a félholt is menjen ki a gátra. Olyan paprikás, lelkes ez a vers, hogy nagyon, de nagyon meg kell rónom az összes félholtakat, ha még ezek után sem akarnak kimenni a gátra. Tudakozódtam a költő egészsége felől, és kiderült, hogy jól érzi magát a Bega partján. Nagyon meglepett a válasz, mert arra számítottam, hogy a szerző elsősorban önmagát tüzeli harcra és vezető szerepet óhajt vinni a csatatéren. (...) Kosztolányi nem ilyen. Ő folytatja, amit békében elkezdett: a szavak édes rakosgatását, zenéjük és árnyalataik finom összehangolását. (...) Ezért nem volt illő sikere Kosztolányink minálunk. (...) A költő csakugyan ropogtatja a r betűt, ami eleinte zavarta e sorok írójának élvezetét is. De aztán rájöttem, kérem szépen, hogy a raccsolás csak előnyére szolgál Kosztolányi előadásának: így van a legjobban, sőt egyenesen végzetszerűen történik. Mintha az ajkáról tovalebegő kicsi szóaeroplánok motorja berregne ilyenkor, amint feljebb és feljebb szöknek. (...) Persze Petőfinek nem állt volna jól, ha raccsolva szavalja el március idusán a Talpra magyart. (...)." 1918-ban valamilyen oknál fogva aktivitása csökkent, az pedig nem meglepetés, hogy távol maradt az őszirózsás forradalom váradi eseményeitől. Nem úgy, mint barátja, egy kissé mentora, Dutka Ákos, aki az egyik főszereplő volt. Nem azért húzódott vissza, mert a feketegyőrösi rokonság Nadányi-kastélyát a dühödt parasztok kirabolták,

25 hanem elsősorban alkati tényezők miatt. Részt vett azonban a nagyváradi Ady Társaság létrehozásában. Váradon az ország első Ady Társaságát egy hónappal a költő halála után, 1919. február 19-én megalapították. A szellemi elit ugyanis ekkor már a város nevében büszkélkedhetett „holnapos" múltjával, Ady örökségével. A másnap közölt program szövegében többek között olvasható: „Kettős célt tűztünk magunk elé. Elő kell segítenünk az irodalmi, művészeti produktivitást, másodszor pedig nevelni akarunk. Nevelni abban a haladó irányban, amelynek korán kelő harcosa Ady Endre volt."

26 A társaság elnökének - Nadányi javaslatára - Antal Sándort választották, Tabéry Géza lett az ügyvezető elnök, Marton Manó és Miklós Jutka az alelnökök, Zsolt Béla a titkár, Hilf László az ellenőr, s vezetőségi tagok sorában ott találjuk Nadányi Zoltánt is. (KOVÁCS, 1971) Tabéry Géza így emlékezett a folyóirat alapítási kísérletekre: „Ha már visszagondolok a tizenegy évvel ezelőtt számba vehető írói különítményre Nagyváradon, akik az impérium átvétel idején egymást komolyan vehették, mindössze három-négy nevet sikerül kihalásznom a zavaros idők emlékéből: Zsolt Béla, Nadányi Zoltán, Kozáry Gyula, majd Csermely Gyula... Zsolttal és Nadányi Zoltánnal a Stepper cukrászdában ütöttük fel az irodalmi asztaltársaságot. Itt és a Royal törzsasztalánál csíráztak ki szépirodalmi lapalapítások merész tervei, melyekből pár hónap alatt a gyakorlati valóság formájában előbb a Magyar Szó, kevéssel később pedig a Tavasz fogamzott meg. A két rivális szépirodalmi lap születése előtt még teljes harmóniában fogyasztottuk Steppernél a hachét és likőröket. E jámbor 25 Véresen elfojtott zendülések Bihar megyében. Nv. 1918. nov. 8 26 Az Ady Endre Társaság megalakult. Nv. 1919. febr. 20. élvezetünket Nadányi Zoltán fűszerezte a legfantasztikusabban kitalált „lágy hangzatú" magyar szavak feltalálásával. Előszeretettel mondogatta Nadányi, a habos csokoládék és habrolók szenvedélyes fogyasztója, ha színes likőröket öntöttünk le garatunkon, ezt a bűvös magaszülte szót: - Fülolaj. A fülolaj lágyhangzású békességét csakhamar felváltotta a csatazaj a Magyar Szó és a Tavasz között. Természetesen egy városban két irodalmi lap nem is boldogulhatott éles elvi és személyes küzdelmek nélkül. Nadányi Zoltán hol a Zsolt Béla szerkesztésében megjelenő Tavaszhoz, hol az általam szerkesztett Magyar Szóhoz vitte verseit. (...) Sem a Magyar Szó, sem a Tavasz nem vonszolták tovább egy évnél létezésüket. Megszűnésük után először Nadányi Zoltán szedte össze a sátorfáját s ment a százszámra távozó repatriáns után Magyarországra. (...) (TABÉRY, 1930) Nadányi is aláírta, (talán a megfogalmazásban is része volt?) azt a levelet, amelyet Fáklya céges papíron küldtek Dutka Ákosnak 1918 decemberében: „A magyar-román limesen, Nagyváradon, politikai és irodalmi hetilapot indítunk meg a veszélyeztetett magyar kultúra és a magyarság gondolatának erősítésére. (...) Nagyvárad irodalmi tradíciói: Ady Endre, Bíró Lajos, Juhász Gyula és Török Gyula máig elevenen élő kultusza biztosítékai annak, hogy törekvéseink nem tévednek a vörösposztós szocializmus mellékvágányára, de éppen ezeknek a tradícióknak a védelmében szembefordulnak a kultúrálatlanság és nacionalista mohóság fenyegető veszedelmével. (.. .)"

27 Sajnálatos módon a Tavasz nem tudta a programot megvalósítani, a történelmi ellenerők erősebbeknek bizonyultak. Nadányi 1920 augusztusában a Berettyóújfaluban megjelenő hetilapban jelentette be: „A Bihari Újság szerkesztését átvettem..." IRODALOM KOVÁCS JÁNOS 1971 A hőskorszak kezdetén. In.: Magyar Szó - Tavasz 1919 antológia. Bukarest, 19 KUN ANDRÁS 1971 Szempontok a szecesszió fogalmának tisztázáshoz. Studia Lit— teraria. 112 SOMLYÓ ZOLTÁN 1962 Nyitott könyv. Lírai pamflet három részben. (1916) Válogatott versei. 164 TANDORI DEZSŐ 1979 Nadányiról. In.: A zsalu sarokvasa. Irodalmi tanulmányok. Bp. 66-78 TABÉRY GÉZA 1930 A váradi irodalom alkonyodása. In.: A Nagyvárad hatvanéves jubileumi albuma. 1870-1930. Sonnenfeld Adolt R. T. Oradea, 53-57 WALTER GYULA 1917 Nadányi Zoltán: Kerekerdő. Erdélyi Szemle, 1917 327-328 27 Levél Dutka Ákoshoz. Fáklya politikai és irodalmi lap céges papíron. Megszólítás: mélyen Tisztelt Uram! Dátum 1918. december 13. Aláírás: A Fáklya Szerkesztősége, Nagyvárad, Rákóczi út 18. Zsolt Béla—Nadányi Zoltán. MTA Könyvtár. Ms. 4191/ 230