A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Régészet - Keszthelyi Ágnes: Déri Frigyes gyűjteményének létrejötte

KESZTHELYI ÁGNES DÉRI FRIGYES GYŰJTEMÉNYÉNEK LÉTREJÖTTE Bár Magyarországon a múzeumalapítások fénykora az 1850-1870-es évekre esett, Debrecen város kulturális életében - e téren - csak az 1902es év jelentett mérföldkövet. Hosszas tervezgetés és számos kudarc után, az ékszerész-műgyűjtő Löfkovics Artúr tettrekészségének köszönhetően, végre megvalósulni látszott egy régi álom: a városnak saját múzeuma lett. A Hatvan utca 23. (ún. Csokonai-ház) alatt berendezett és 1905-től Városi Múzeum néven működő kulturális intézményben Zoltai Lajos

1 hamarosan figyelemre méltó várostörténeti anyagot gyűjtött össze és dolgozott fel. Ám mindez kevés volt ahhoz, hogy a Városi Múzeum több legyen, mint egy vidéki, középszerű múzeum. Kiemelkedését Déri Frigyesnek köszönhette. A bácskai földbirtokos családból származó, közgazdasági és kereskedelmi érdeklődésű Déri Frigyes

2

, Bécsben élő gyártulajdonos, üzletember volt. Családja több tagjához hasonlóan ő is rendkívül nyitott volt a művészetek iránt. Kezdetben úri kedvtelésként, műkedvelő szinten vásárolt műtárgyakat, melyeket - akkor még csak önnön s hitvese örömére - stájerországi házában állított ki. ... „s az úrilak házamban a földszinten fekvő 2. nagy teremben, berendeztem egy könyvtárt s a másik két nagy teremben egy kis múzeumot... * Felesége 1910-ben bekövetkezett tragikus halála után azonban hamarosan - miként mondotta, új, üdítő életfeladatként - céltudatos gyűjtésbe kezdett. Bővítette addigi ismereteit, csiszolta tudását is, s nemegyszer szakemberek: művészettörténészek, történészek vagy muzeológusok véleményét is

4 kikérte egy-egy tárgy megvétele kapcsán. 1912-ben vásárolt egy akt festményt saját öccsétől, Déri Kálmán festőművésztől, hogy a képet a bajai múzeumnak

5 ajándékozza. Hegedűs úr a polgármester - azonban megüzente neki, hogy a képet nem fogadhatja el, a városnak ugyanis nincs múzeuma. Ez érlelte meg Dériben a gondolatot, hogy múzeumot építsen, s gyűjteményét közgyűjteménnyé tegye. ... „A polgármester az a nyilatkozata pedig, hogy Bajának nincs múzeuma, keltette bennem azt, ha úgy mondhatom fogadalmat, hogy ha1 A Városi Múzeum múzeumó're, aki 1922-ben Déri Frigyes „A Debreczeni Déri Múzeum gyűjteményeinek leírása" című kéziratát Dr. Só'regi Jánossal közösen lektorálta lásd: Déri Múzeum történeti dokumentációs gyűjtemény 1.1956 - 9 „Dr SőregiJános feljegyzései Déri Frigyesre és a múzeum alapítására" 2 Dankó Imre: A Dériek, a Déri-gyűjtemény Debrecen 1977. 3 Déri napló- vagy levélrészlete, Déri Múzeum Történeti Gyűjtemény 4 Alföldi Róbert levele, Déri Múzeum Történeti Gyűjtemény 5 A város kiválasztása nem a véletlen műve volt, hisz a Déri család - a gyermekek megfelelő, korszerű iskoláztatásának érdekében - Bács-i rezidenciájáról először Bajára, majd onnan Bécsbe költözött. Déri Frigyes tehát gyermekéveinek egy részét e városban töltötte. zámnak, mivel úgyis elég szeretettel foglalkoztam a gyűjtéssel, egy vidéki múzeumot alapítsak,..." E célból vásárolta meg 1916-ban a bajai Ferences-kert nagy részét, ám az akkori kormányzat rávette, hogy Baja helyett Debrecennek adományozza a gyűjteményt. Azzal érveltek, hogy Baja „csak" egy határszéli, Debrecen ellenben felsőfokú tanintézménnyel rendelkező, egyetemi város. Mivel pedig a Bécsben élő Déri ott akarta elhelyezni a tárgyakat, ahol azok a magyar művelődésügyet

6 a lehető leghatásosabban szolgálhatják, végülis Debrecen mellett döntött. 1920. október 18-án közölte Debrecen vezetésével, hogy hatalmas magángyűjteményét a városnak óhajtja adományozni. A városnak azonban nem volt pénze épületre. Déri így azt is felajánlotta, hogy 1700 millió korona értékű értékpapírjait egy kultúrpalota megépítésére köti le. 1923. szeptember 23-án meg is történt az ünnepélyes alapkőletétel a Füvészkertben. Az értékpapírok azonban - a gazdasági világválság miatt - hirtelen elértéktelenedtek, Déri pedig 1924-ben váratlanul meghalt. Az ügyet végül kezébe vette a kultuszkormányzat és a város. Intézkedtek a gyűjtemény Debrecenbe szállításáról és 1926. februárjában megkezdődött az építkezés. Az épülő kultúrpalotát egyre gyakrabban emlegették Déri Múzeumként. Elkészültekor, 1928-ban, homlokzatára már - méltán - ez a megnevezés került. A DÉRI MÚZEUM ÓEGYIPTOMI GYŰJTEMÉNYÉNEK FORRÁSANYAGA Déri Frigyes nem „csupán" a hosszú évek alatt céltudatosan felvásárolt, kizárólag ép, jó állapotban lévő és jellegzetes tárgyakból álló gyűjteményét adta át a városnak. Mindehhez mellékelt egy A Debreczeni Déri Múzeum gyűjteményeinek leírása című, könyv formájában megjelentetett katalógust

7 is, melyben műtárgyait csoportosítja, majd minden egyes darabhoz tárgyleírást is mellékel. A Déri Múzeumba még be sem lépve, csupán e könyv egyes fejezeteit olvasva is kitűnik, hogy a gyűjtemény - bár Déri szerényen és visszafogottan nyilatkozik munkássága gyümölcséről - bármelyik neves múzeum hírnevét öregbítené. 6 .. .„abban a reményben, hogy a gyűjteményhez fűződő óhajtás teljesedni fog és hogy az a jövő generáció, nevezetesen a debreceni lakosság és tanulóifjúság művelésére és oktatására egyaránt hasznos és jótékony befolyástfog gyakorolni.". .. (Déri Frigyes: A Debreczeni Déri Múzeum gyűjteményeinek leírása 9 0.) 7 Déri Frigyes: A Debreczeni Déri Múzeum gyűjteményeinek leírása. Debreceni922