A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Régészet - D. Szabó László–Csippán Péter: Újkori mészárszék nyomai Debrecen belvárosából

ÚJKORI MÉSZÁRSZÉK NYOMAI DEBRECEN BELVÁROSÁBÓL 45 9. objektum 6. kép 9. objektum 9. objektum 7. kép meg. Hasát a nyakával ívesen hajló nyolcas keresztmetszetű szalagfül köti össze (7. kép). Debrecenbe két irányból is hoztak fehér kerámiát, Gömör és Bihar vidékéről (KRESZ 1960,315). Mindkét fazekasközpontban (Rimaszombat, Rév) készítettek földfestékkel díszített korsókat, de az itt előkerült példány díszítésére eddig nem sikerült párhuzamot találni. A 8. objektumból előkerült fazekak utódjának tekinthető az a töredékes edény, amelynek kihajló, bordával tagolt pereme még a középkori formákat idézi, de az anyaga jobb minőségű, simább tapintású, falvastagsága csak 0,3 cm. Az itt talált középkori edényekkel szemben ezt a fazekat festéssel díszítették. Az edény felső részére vastag vörösesbarna sávot fes8. kép tettek, a sáv alatt és felett az edény testén körbefutó vonalakat helyeztek el (8. kép). A kerámiaanyag teljesen beilleszkedik a középkori és újkori magyar edényművesség emlékanyagába. Műhelyhez nem köthetők az edények, bár tudjuk, hogy a Cegléd utca a debreceni fazekasok egyik központja volt. Az újkori edények díszítésén a debreceni kerámia jellemző motívumai közül csak a hosszúkás, lekerekített végű levelek tűnnek fel. Ennek oka, hogy a leletanyag nagyon töredékes és úgy tűnik, az itt élő emberek egyszerűbb, olcsóbb edényeket használtak háztartásaikban. Pipák Az első debreceni adat a dohányzásról 1574-ből származik (ECSEDI 1932,61). A fazekas céh készítette a pipákat, amikhez jó nyersanyagot talált a város határában. A18. század végén a több mint száz fazekasmester közül ötven csak pipagyártással foglalkozott (P. SZALAY1980,3). A19. század elején évente több mint tízmillió darabot készítettek a vörös pipából. Ezt a hihetetlennek tűnő mennyiséget közel 150 mesterember állította elő családjuk és segédeik segítségével. Naponta az egyszerűbb fajtákból akár ezer darabot is elkészített egy ügyes kezű mester. A pipák nagy részét külföldre vitték, debreceni pipából pöfékeltek az angol, francia és amerikai tengerészek (ECSED11932,69,79). Az előkerült pipák fajtái (9. kép): Vörös pipák Az előkerült vörös pipák töredékei közül csak egy darabnak van meg a feje, a többiből a kevésbé jellemző nyak maradt meg. Ennél a típusnál a nyakba kilyukasztott gallyat, pipaszárt helyeztek. A legépebb példány