A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Régészet - D. Szabó László–Csippán Péter: Újkori mészárszék nyomai Debrecen belvárosából

D. SZABÓ LÁSZLÓ—CSIPPÁN PÉTER ÚJKORI MÉSZÁRSZÉK NYOMAI DEBRECEN BELVÁROSÁBÓL A LELŐHELY 2004 januárjában M. Nepper Ibolya vezetésével a Déri Múzeum munkatársai ásatást végeztek a Debrecen, Cegléd u. 1. sz. alatti telken. A korábban lebontott régi ház helyére társasházat kívánt építtetni a tulajdonos, de a földmunkák során nyilvánvalóvá vált, hogy a terület egy része régészeti lelőhely, így szükségessé vált a megelőző feltárás. A kb. 150 m

2-nyi területen 14 középkori és újkori objektumot tártunk fel, többek között egy itt működött mészárszék hulladékgödreit. Történelmi háttér A mai Cegléd utcát 1894 előtt Kis-Cegléd utcának hívták. Az akkori Cegléd, ma Kossuth Lajos utca a Piac utcától vezetett kelet felé, keleti végében egy kis ajtóval (SÁP11972,2. rajz). Az utca nevét (Szapolyai) János király 1531-es szabadalomlevele említi először (TAKÁCS 1984,430). A17. században a város egyik leggazdagabb, legnépesebb utcája, amely a fennmaradt adóösszeírások szerint az egyik legtöbb adót fizette (SZENDREY1984,296-303). Az utca rangját mutatja, hogy önálló vásártartási joga volt (SZENDREY1984,634), és több mesterség képviselői is itt laktak, pl. fazekasok (P. SZALAY1992,179), csiszárok, kovácsok, lakatgyártók és szíjgyártók (TAKÁCS 1984,430). AZ ELŐKERÜLT LELETANYAG Kerámia A lelőhelyen két gödörből került elő nagyobb mennyiségű kerámia anyag különböző időszakokból. 8. objektum Az innen előkerült 16. századi kerámiák nagy része fazekak töredéke. Az edények gyorskorongon készültek, homokkal és apró kaviccsal soványítottak, falvastagságuk átlagosan 0,5 cm. Általában barna és vörösesbarna színűek, néhány darab szürke, illetve fehér. Máz nyoma nem volt megfigyelhető. A töredékek zöme perem, ezért az egykori edények méreteit csak nagyon hiányosan lehetett meghatározni. A perem átmérője 14 és 22 cm között váltakozik, de 18 cm-nél csak néhány darab rövidebb. A peremek kihajlóak, bordákkal tagoltak, több esetben fedőhoronnyal készültek (1. kép)

1

. 1 A képek elkészítéséért, szerkesztéséért Dékány Ágostonnak, Hevesi Tibornak és Rák Rezsőnek tartozunk köszönettel. i.kép Két nagyobb fazéknak az alsó részét sikerült helyreállítani. A nagyobb, vörös színű edény átmérője 20 cm, a kisebb barna színűé 16 cm. Mindkét edény alján körbezárt kereszt fenékbélyeg emelkedik ki (2. kép). A fazék töredékeken nem látható égés, vagy kormozódás nyoma. A maradványok nagy része csak peremdarab, így nem lehet megállapítani, hogy a fazekakat főzésre, vagy csak tárolásra használták. A fazekakon kívül egy vörös és egy fehér színű folyadéktartó edény peremtöredéke is előkerült. A gödör legjobb minőségű kerámiái ezek, jól iszapoltak, homokkal soványítottak. A töredékek annyira kis méretűek, hogy nem lehet megállapítani, palackhoz, vagy kancsóhoz tartoztak egykor (3. kép). A fehér színű edény biztosan nem a helyi fazekasok műve, mivel az egész Alföldön nem található ilyen agyag (KRESZ 1960, 302-303). 8. objektum