A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Múzeumpedagógia - Porcsalmy János: Építésztörténeti stílusok rövid ismertetés műemléki és történelempedagógiai feldolgozásban

ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI STÍLUSOK RÖVID ISMERTETÉSE MŰEMLÉKI ÉSTÖRTÉNELEMPEOAGÓGIAI FELDOLGOZÁSBAN 145 - Kisázsiában -a Balkánon - Oroszországban - Spanyolországban 7.) Melyek az egyező vonások az arab, a mór, a török építészetben, s azok miben különböznek egymástól? 8.) Mi teszi különleges építménnyé a minaretet? 9.) Mi a lényege az arabeszk és a moriszk díszítőelemeknek? io.) Hazánkban hol találunk török eredetű vallási műemlékeket? 11.) Nevezze meg fővárosunk közismert török eredetű fürdőinek épüle­teit. A ROMÁNKORI ÉPÍTŐMŰVÉSZET A szövegben - bevezetésképpen - a román stílusú építészet kialaku­lásának gazdasági, társadalmi, politikai előzményeit vázoljuk fel, hogy ez­zel teljesebb korképet nyújtsunk. Ugyanakkor e stílus főbb jellemzőit soroljuk fel a középkori lakóházak, várak, templomok építését illetően, érintve a felhasznált korabeli építke­zési anyagokat. Ezek mellett a román stílusú építészet egyéb jellegzetességeit is be­mutatjuk, ami előismeretet, alapot nyújt a diapozitiveken látható épüle­tek elemzéséhez. Diapozitívek készültek - főként színes változatban - a közismert, ne­vezetesebb román stílusú műemlékekről. Azok száma: 45 db. Az alábbiakban felsorolt országok híresebb román stílusú épületeit mutathatja be a tanár tanulói számára (egyéni válogatás alapján csök­kentheti, variálhatja a rendelkezésre álló anyagot): a.) Franciaország b.) Itália c.) Németország d.) Magyarország Hazánk e korszakból (Kr.u. 1000-1250) ugyan kevés építészeti műem­lékkel rendelkezik - a történelmi csapások miatt, - de azok igen jelentős építészettörténeti vonatkozásban, amiket illik tanulóinknak ismerniük. A román stílusú építészet 1. hang: Az emberiség művészettörténetében - az őskortól egé­szen napjainkig - fejlődéstörténeti sorrendben épülnek egymásra az egyes stíluskorszakok, azokon belül pedig az egyes művészeti ágak: az építészet, a képzőművészetek, az iparművészet és így tovább. Alapját az adott korszakok gaz­dasági-társadalmi élete képezi. A történeti stílusok között fontos helyet foglal el a román stílusú építészet, melynek vi­rágkora a Kr.u. XJ— XII. századra esik. A középkori Európában az ezekben az évszázadokban lejátszódó gazdasági fejlő­dés, fellendülés, a kialakuló városok, a hatalmas földesúri és egyházi központok alakítják ki a rómaiak építészeti ha­gyományait felhasználva, és azokat tovább fejlesztve a ro­mán stílusú művészetet. Ebben a korszakban az építészet volt a vezető művészeti ág. Az utókorra is abból maradtak fenn a legszebb emlékek. De honnan származik ez az épí­tészeti stílus? Kezdeteit már Kr.u. a X. században megtaláljuk Francia­országban. Virágkorában pedig monumentális egyházi és világi építészeti alkotások jönnek létre Franciaország mel­lett Itáliában, Németországban és más európai országok­ban, így hazánkban is. 2.hang: A román stílusú művészet, s azon belül az építészet a feuda­lizmus rendszerét s annak ideológiai támaszát, az egyházat szolgálja. Az egyház és a feudális urak számára építettek a korabeli céhek építőpáholyai, kőfaragói templomokat, szer­zetesi kolostorokat, hatalmas várakat. A városokban lakó polgárság számára pedig lakóházakat. A jobbágycsaládok többnyire maguk építették szegényes, egyszerű házaikat. i.hang: A román stílusú templomok főrésze: az előcsarnok, a ha­jók és a szentély, az ún. apszis, valamint a tornyok. A ki­sebb templomok egyhajósak voltak. Szerkezetileg még a nagy templomokhoz tartoztak a kápolnák, az altemplom és a sekrestye is. A várak részei: a kapuszoros, a lakótorony, a lovagterem és a gazdasági épületek. 2.hang: A tervezők és kivitelezők eleinte maguk a szerzetesek, ké­sőbb pedig már képzett világi mesterek, akik építészcé­hekhez tartoztak. Közülük híres kőfaragók és szobrászok kerültek ki. A várak, a templomok építkezési anyaga több­nyire a jól faragható mészkő, vagy homokkő. Városokban a tégla, esetleg vályog. Az északibb országokban kedvel­tek voltak a favázas téglafalazások is. A falvakban azonban többnyire döngölt sárból, vályogból s fából épültek a há­zak. i.hang: Milyen fontosabb jellegzetességei vannak a román stílusú építészetnek? 2.hang: Az akkori technikai és műszaki színvonalnak megfelelően vastag, nehézkes falazást alkalmaztak. Az ablak - és a ka­punyílások többnyire rézsűs falazásúak, félköríves záródá­súak. i.sz., dia: A külső falakhoz támasztópilléreket építettek. A térlefedés szempontjából legfontosabb, hogy a római örökséget felújítva, ismét alkalmazzák a félköríves bolto­zást. Nagy szerepet játszik az építészetben a római, a ro­mán keresztboltozat. Az utóbbi már keresztzáradékú. thang, 2.dia: A templomok kisebb részben centrális, nagyobb részben hosszanti térkiképzésűek. Általában latin kereszt alaprajzú­ak. Az alaprajzok kötöttek, mert a „négyzet" a kiindulási te­rület a főhajó és a mellékhajók méreteinek kialakításához. A várak többnyire centrálisak: négyzet, sokszög, vagy kör alakúak. A római oszloprendeket - amiknek tartó és díszítő szerepük volt, a dór, ión, korinthoszi, a kompozit és a tosz-

Next

/
Thumbnails
Contents