A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)
Néprajz, kulturális antropológia - Petrovszki Ildikó: A Déri György-gyűjtemény szőrmés bőrruhái 2. Dunántuúl, Dél-Magyarország, Erdély
114 PETROVSZKI ILDIKÓ ke sor is kíséri. Alján a félköríves fülek díszítménye hármas levélrátétek bőrpitykékkel és bőrcsipke szegéllyel. Kiegészítő díszítménye: a mintába szervesen befoglalt bőrpitykék. Állapota: a fekete textilbőr mindenütt lekopott, a narancssárga rátétek és bőrpitykék színe több helyen lekopott, a hímzés helyenként kifeslett. Déri György helymeghatározása téves, ugyanis Lackner Mónika szíves közlése szerint ez a bőrmellény Temesvár környékéről, román női öltözetekből ismert. 13 A bőrrátét virágok több árnyalatú színösszeállítása és a kidolgozás aprólékossága valóban különbözik a dél-dunántúli szűcsmunkák díszítőstílusától. Szabásmódján, az alján végighúzódó félkör alakú, a derékvonal alatt a csípőbővülést követő füles bővítményen a textíliákból készült mellényfélék, pruszlikok hatása figyelhető meg. A füles megoldás kedvelt volt a Temes vármegyei arany- és ezüsthímzéses bársonymellényeken is (FÉL 1936). E bőrmellény baranyaiként való nyilvántartásához hozzájárulhatott egy Mohácsról és környékéről ismert bőrmellény 14 , melynek aprólékosan kidolgozott rátétdíszítménye és motívumvilága valóban rokonítható a Temes megyei román bőrmellényével, de szabásmódjában, a díszítmény szerkezetében és színvilágában különböző. A bőrrátét virágok több árnyalatú színösszeállítása és a kidolgozás aprólékossága is különbözik a dél-dunántúli szűcsmunkák díszítőstílusától. Női bőrmellény (D. Gy. 667.) Zilah, Szilágy vármegye, 19. század közepe (?) 15 Mérete: háta h (hátközép/váll): 26/35011, alja bőség: 78 cm Anyaga: timsós kikészítésű, barnára festett juhbőr. Szabása: elöl nyitott, rövid derekú, karcsúsított, karcsúsító szabásvonala ívelt, ezek találkozásánál két egymás alá varrt kis libegő „fül" a bővítmény. Elöl a mély nyakkivágás szögletes vonalú. Francia kapoccsal zárható. Díszítménye: színes selyemhímzés és vörös irhaborítás. A szegfű, kerek rózsa és nefelejcs motívumokból építkező hímzés fehér, sárga, több árnyalatú barna, világos és sötétkék, lila, fekete színű. Hátán a hátközép ívelt háromszög alakú felületében két rózsa leveles ágakkal, oldalán egyegy sarokra szerkesztett virágtő rózsából, nefelejcsből és kisebb bimbós virágokból, elején felnagyított rózsából kiágazó szegfű és kisebb virágok. Az alja, az eleje szegélye mentén, és a hátsó szabásvonalakon zöld szironnyal levarrott vörös irhaborítás fedi, mely sárga - zöld fonott szironyozással díszített. Az irhaborítások és a szélek mentén kecskeszőrből fonott kétféle vastagságú fekete paszományzsinórból felvarrt csipkeszerű díszít13 Szinte pontos múzeumi párhuzamai megtalálhatók a Néprajzi Múzeum textil- és viseletgyűjteményében (NM 87.36.3. és 91.24.8., lelőhelyük a Temes megyei Jezvin) és a szombathelyi Savaria Múzeum néprajzi gyűjteményében (SM. 59.19191, Dömötör Sándor gyűjtése, pontos helymeghatározás nélkül. Fotón közölte FLÓRIÁN 1995. 163). 14 NM 63.2.4., közölve: TORMA 2003. 15 Déri György leírása: Női bőrmelles, barna bárányprémből. Díszítése többrészt selyemhímzett virágok, több különböző színárnyalatban. A hímzett mezők széles piros-zöld irhakockázással (szironyozással), úgymint barna zsinórozással vannak körülvéve. Érdekes régi ruhatárgy, melynél még az ősrégi zsinórdísz kecskeszőrből, és az összetartó csatrészek ónból vannak készítve. Zilah (Szilágy vm.), XIX. század eleje. meny. A bőrmellény vörös irhával szegett. Kiegészítő díszítménye: a fülek felett 5 db kis vörös irhakorong rátét. Állapota: szőre csaknem teljesen kihullott, a paszománycsipke és a hímzés kissé elfakult, a Déri-leírásban említett óncsatok hiányoznak, csak a nyomai látszanak a vörös irhaborításon. Az Alföld és Erdély közt fekvő, több kisebb tájat magába foglaló tájegység viseletében a 19. század végén egymás mellett élnek az Erdélyre jellemző igen régies és az Alföld felől terjedő újabb elemek. A19. század második felében az öltözetdarabok előállításában még önellátásra törekvő szilágysági női viseletben a 19-20. század fordulója táján hódít teret a gyári textília, de az abból készült felsőszoknyákra és mellényekre egyaránt felveszik az Erdélyre jellemző régies, házi szűrposztó felsőkabátokat és az új posztóujjasokat (FÉL 1982). A szakirodalmi adatokból úgy tűnik, hogy a 19-20. század fordulóján a bőrruháknak már nincs, vagy korábban sem volt meghatározó szerepe a viseletben. Petri Mór Szilágy vármegyei monográfiájában röviden leírja számos település férfi és női öltözetét a 1920. század fordulójáról, néhány esetben a már letűnt öltözetelemekre is utalva. A guba és házi szűrposztó felsőruhák gyakorisága mellett azonban kevés bőrruhát tudott megemlíteni, ezek többsége is férfiak ujjasa „kozsók, bekecs" néven, bőrmellényt női viseletben pedig csak két Zilah melletti román településen talált (PETR11901). A szilágysági viseletet monografikusán feldolgozó Nagy Jenő sem közöl bőrmellényt a nők öltözetében, csupán a szilágycsehi szűcsök új termékeként az 1920-as évektől megjelenő, hétköznapra való, mindkét nem által viselt ujjatlan „bundamellrevalóról" szól. Említ azonban egy, a zilahi szűcsök által készített, és a századforduló táján éppen eltűnő férfi „bundát" a combközépig érő bőrujjast, melynek barna színe és selyem virághímzése (KÓS—SZENTIMREI-NAGY1974.193) esetleg utalhat a női viseletben is egy hasonló színű és díszítményű, korábban még létező, de a 20. század közepére már teljesen feledésbe merülő ujjatlan bőrruha változatra. A Déri György-gyűjtemény zilahi bőrmellényét talán ennek egyik fennmaradt példányának tarthatjuk. A bőrmellényt nemcsak a szabott hátú pruszlikformának megfelelő szabásmódja, hanem a szabásvonalakat kísérő fekete zsinórcsipkéje is rokonítja a textilmellényekkel. Női bőrmellény (D. Gy. 608.) Kalotaszentkirály, Kolozs vármegye, i867 16 Mérete: háta h (hátközép/váll): 52/54 cm, alja bőség: 106 cm Anyaga: timsós kikészítésű fehér juhbőr. Szabása: elöl nyitott, egyenes hátú, oldala lefelé enyhén bővülő, csípőig érő, oldalvarrása alul kissé nyitott. Állógalléros, karöltője mélyen kivágott. 2 kerek bőrgombbal záródik. 16 Déri György leírása: Ünnepi, fehér női bőrmelles. A díszítése főleg piros irhából kivágott virágmotívumok és szívminták, melyek a mellényre fel vannak varrva, és fekete zsinórozással vannak dúsan beszegve. Hátán lila selyemmel kivarrt cseresznyék és 1867 évszám. Erdélyben nem ködmönt, hanem többrészt mellest viseltek a férfiak és nők. Kalotaszentkirály (Kolozs vm.), 1867.
