A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Emlékezés a Bocskai-felkelés 400. évfordulójára - Nyakas Miklós: Bocskai és a hajdúk

ről tudomásunk van - mintegy 40 százalékát jelenti. Mindez jól jelzi, hogy az egyéni nemesítések tudatosan erősítették azokat a lokális privilégiumokat, azokat a kiváltságolt területeket, illetve az azon élő népességet, amelyekre Bocskai nemcsak a szabadságharc folyamán számíthatott, de elképzelései szerint ő és fejedelmi utódai hosszabb távon is támaszkodhattak. E téren bizonyos meglepetést okozhat a Borsod megyei nemesítések (29) nagy száma.

7 Ezen kívül a Szatmár vármegyei nemesítések (kihirdetések) száma jelentős még (12).

s A teljesség kedvéért említjük, hogy Nógrád, Zemplén, Gömör vármegye 2-2 kihirdetéssel, illetve nemesítéssel szerepel, míg Abaúj és Békés megye l-l fővel.

9 Az egyéni nemesítések vármegyékhez való kötése tehát jól jelzi azokat a súlypontokat, amelyek Bocskait vezérelhettek az egyéni nemesítések során is, s amelyek így jól egészítik ki kollektív nemesítéseit. A helyes értékeléshez látnunk kell még azt, hogy nemesítéseinek majdnem feléről csak vármegyei kihirdetések alapján van tudomásunk, s ez magyarázza a Bihar vármegyei armálisok viszonylag alacsony számát. A vármegye levéltára ugyanis 1660-ban elpusztult, míg Szabolcsé, Borsodé és Szatmáré többé-kevésbé épségben napjainkig fennmaradt. Egyébként tényszerű eseményekről is tudomásunk van. így azt pontosan tudjuk, hogy Nagykereki védelméhez Örvéndy Pál, Bocskai hű kapitánya Egri István hajdúit - mintegy háromszázat - fogadta fel, akik Kölesér romjai közt tanyáztak, s azt is tudjuk, hogy magában Nagykerekiben is laktak már a hadi események bekövetkezte előtt hajdúk,"

1 sőt magának Egri István hajdúkapitánynak is ott volt a lakása." Szerencsés esetben név szerint is követni tudjuk egy-egy partiumi hajdúkatona életútját. így a Bihar megyéhez közel fekvő, de Szabolcsban lévő, s Hadházról származó Mérges Mártont (de Hatháza) Bocskai Kassán, 1606. szeptember 8-án nemesített meg, s azt is tudjuk, hogy a nevezett Mérges Mártont Hadházon 1600-ban és 1602-ben még a dézsmajegyzékekben írták össze.

12 Éhben az esetben tehál egy konkrét helyen lakó, hajdúvá lett jobbágy pályájáról adhatunk hírt. Tudunk több olyan nemesítésről is, amelyet olyan helységben lakó vitéz kapott meg, amelyet később az erdélyi törvénycikkek Bocskai által telepített hajdúhelyek közt sorolnak fel. Nyilvánvalóan tévesen, de e tévedésnek talán az lehetett a magyarázata, hogy már a szabadságharc előtt lakhattak ott hajdúk, sőt Bocskai közülük egyet-egyet a maga személyében meg is nemesített. Sárándi Kis Márton, Herpáli Deső Benedek, Vekerdi Olasz Péter nemesítéseit hozhatjuk fel itt, vagy Gyarmati Istvánét, akit az oklevél egyenesen a gáborjáni hajdúk hadnagyának nevez.

11 Közismert az is, hogy a Bocskai-kori hajdúság jelentős csoportja a Kunság területéről származott, tehát kiváltságolt helyről. Különösen igaz ez a Szoboszlon külön kiváltságlevéllel letelepített hajdúvitézekre. A felkelés kirobbanásának a helyéről tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy az hajdúkban, és/vagy valamilyen fokú szabadságban élő, fegyverforgatáshoz értő emberekben bővelkedett. Ha konkrétan az elsők között átálló, s az álmosdi csata kimenetelét eldöntő nagyszabású hajdúles résztvevőit nézzük, úgy azt mondhatjuk, hogy Dampierre hajdúira ez ugyanúgy áll. Az 7 Lásd a Függelékben! 8 Lásd a Függelékben! 9 Lásd a Függelékben! 10 Nyakas Miklós: A megye településeinek története és épített emlékei: A hajdúk betelepedésétől a közelmúltig. In. Hajdú-Bihar évszázadai (Szcrk.: Angyal László András) Debrecen, 2000. 199-472. Nagykcrcki címszónál. 11 „Egri János az magyarok hadnagya volt egy, kinek háza és öröksége Kcrckibc volt" Szamosküzy István történeti maradványai. 1542-1608. Bp., 1880. 12 Dávid Zoltán: Hajdúhadház ncpcscdcstörtcnctc. Hajdúhadház múltja és jelene, (szcrk. Komoróczy György). Gyula, 1972. 13 Gyarmathy (de Gáborján) István, gáborjáni hajdúk hadnagya. Kassa, 1605. dec. 6. Kih. Bihar vm. 1606. évben. Calamus dr., 1943. Turul 67