A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Múzeumpedagógia - Porcsalmy János: Az ókori Róma építészetének rövid ismertetése

ábrázoló barokk szobrokkal díszítették. A mauzóleumot a középkorban erődnek és lakosztálynak, söt börtönnek is használták a pápák.) A 64 m átmérőjű, köralakú, oszlopokkal díszített hatalmas épület travertinből épült 80x80 m négyzetes alépítményre. Külsejét márvány borította. Tetején földkúp emelkedett dísznövényekkel beültetve. Közepén magas talapzaton állt a császár harci fogaton álló szobra. Ma helyette angyalt ábrázoló szobrot láthatunk. (Innen az elnevezés: Angyalvár.) Caracalla termáit, mely egy hatalmas kiterjedésű fürdőegyüttest képez, - Kr. u. 206-ban Septimius Severus rendeletére kezdték építeni a Via Appia mellett. Halála után azonban fia, Caracalla fejeztette be 216-ban. Ebben az épületkomplexumban nemcsak a tisztálkodás céljára szolgáló medencéket (hideg, meleg, langyos, forró fürdő), ill. a gyógyvizeket vehette igénybe a római polgár, hanem a központi csarnokban gyűléseket, előadásokat hallgathatott; zeneterem is volt benne. Máshol nyitott tornacsarnokokban, pihenőtermekben, tornateremben folytathatott testgyakorlást, a könyvtárban pedig olvashatott. Belsejét márványpadozattal, díszes oszlopokkal, falait márvánnyal burkolták és emellett görög-római szobrokkal ékesítették. A fürdők mellett, ahol a fürdőzők minden, a kornak megfelelő szolgáltatásban részesülhettek, a társalgókban gyakran a neves politikusok cserélték ki nézeteiket. E nagyszabású sport- és kulturális létesítményre - kivitelezésénél fogva - méltán büszke lehetett a római építészet. Kár, hogy manapság már csak romjai után alkothatunk fogalmat erről a nagyszerű fürdőegyüttesről. A főépületet 3 oldalról park vette körül. A negyedik oldalon helyezték el a gyakorló teret a testedzés számára. E mögött voltak a hatalmas víztárolók. A thermák szerkezeti rendszere, a római boltozási technika magas szintű fejlettségéről tanúskodik. A veronai Aréna majdnem épségben maradt az utókorra. Elliptikus alakját árkádsorok alkotják mind a földszinten, mind az I. emelet magasságában. A hatalmas antik amfiteátrum nézőterén nyári időszakban mintegy 30.000 ember foglalhatott helyet. Homlokzatát eredetileg kékes és vöröses márványkőből építették, ill. burkolták. Méretei azt bizonyítják, hogy nemcsak a fővárosban, - Rómában -, hanem a vidéki városokban is monumentális amfiteátrumokat építettek a rómaiak. Ezek más rendszer szerint épültek mint a Colosseum, de rendeltetésüknek így is jól megfeleltek. A Pont du Gard, a franciaországi Nimes - római nevén Colonia Augusta Nemausus - város római vízvezetékének hídja a Gard folyó felett ma is ékesen bizonyítja, hogy Róma provinciáiban - így Galliában is - nagy súlyt helyezett az egészséges vízellátásra. (Sokszor 20-30 km-es távolságból vezették be a városokba a források vizét.) Ez az ún. aquaeductus Európa egyik legmonumentálisabb és egyben mesteri módon megépített hídja. Folyó feletti szakasza a nagy magasság miatt háromemeletes árkádsor. Teljes egészében faragott kőtömbökből épült. Szerkezeti megoldása a mérnöki technikai felkészültség magas szintjét bizonyítja. A völgy áthidalását, majd 50 m alapozását 2 hatalmas boltívvel oldották meg. Ezekre állították a 3 árkádemeletet. A két alsó emeletet háromféle nyílásszélességgel oldották meg. A híd arányai, formája, tájba-illesztése lenyűgöző. Méltán mondhatjuk a római építőművészet nagy alkotásának, melyet még Agrippa Kr.e. 19-ben építtetett. Nimesben nemcsak a rómaiak vízvezetéke, hanem az amphitheatrum is kiemelkedő építészeti alkotás, mely 2000 év óta méltóságteljesen terül el a város központjában, s melyet még ma is használnak. Attikája is megmaradt. Arányai: 133 m hosszú és 101 m széles, magassága 21 m. A városban még több római műemlék található. (Templomok, Augustus kapuja, a nagy torony, stb.) Hispániában is - Spanyolországban - a római műemlékek egész sora található. Lusitania tartományban, Meridában hatalmas méretű Circus Maximust tártak fel. 459 1. hang: dia: 34. 2. hang: dia: 35. 1. hang: dia: 36. dia: 37. 2. hang: dia: 38.