A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Múzeumpedagógia - Porcsalmy János: Az ókori Róma építészetének rövid ismertetése

pozitívek alkalmazását, vetítését az teszi indokolttá, - a filmekkel szemben, - mivel azokról, mint állóképekről a történelemtanárok szabadon, s hosszabban magyarázhatnak, vagy a terjedelmesebb kísérő szöveget is hozzáolvashatják. Ma már a diapozitívek ábrái többnyire színes kivitelezésűek, így azok - a fehér-feketékkel szemben - a tanulók figyelmét, érdeklődését vonzóbban, tartósabban kötik le. Mindemellett a tanári szabadság, szaktudás jobban, élményszerübben érvényesülhet. - Ezt bizonyítják a szakdidaktikai tapasztalatok is! KÍSÉRŐ SZÖVEG 454 1. hang: 2. hang: 1. hang: dia: 1-4. 2. hang: dia: 5-7. Л római építészet

. Róma, mint a latin és szabin népek települése északon az etruszk, délen a görög városok közé ékelődve fejlődött Кг. е. a VIII. sz.-tól kezdődően. Róma társadalmának, államának, gazdasági és kulturális életének fejlődésére a legkorábbi századokban az etruszkok gyakoroltak nagyobb hatást. Ugyanis kezdetben fölöttük is az etruszk királyok uralkodtak, mígnem Kr.e. 510-ben elűzték azokat. A III. sz. kezdetén maga Etruria is Róma uralma alá került. Viszont e müveit néptől átvette építészetének alapjait, addigi eredményeit. Róma történetét 3 szakaszra osztjuk: királyság, köztársaság és a császárság kora. Építészetének fejlődését is a legkönnyebben ezekhez kapcsolódóan tekinthetjük át Л királyok korában (Kr.e. 753-510) már osztálytársadalomról beszélünk, amikor is a legerősebben érvényesült az etruszk befolyás. - Ebből a korból jól épített utak, hidak, csatornahálózat, erődítmények, pódiumra emelt templomok, átriumos lakóházak, továbbá nekropoliszok, etruszk sírépítmények szolgálnak előképül a rómaiak számára. - Az etruszkoktól sajátítják el a kő kifogástalan megmunkálását, a dongaboltozatok készítésének technikáját, illetve a nagyobb fesztávolságú terek lefedéséhez a boltozatok alkalmazását, az épületek frontális beállítását, stb. - Az álboltozatokkal szakítottak (előretolt, egymásra helyezett kőtömbök, kőlapok vagy téglák) és dongaboltozatokat alakítottak ki. Az ékalakú faragott köveket szabályosan, félkörívben falazták. - Ezt átvette tőlük a római építészet is, és a boltozás technikáját még magasabb szintre emelték. Az etruszkok építészeti öröksége közül legérdekesebbek a kultikus sírépítmények. E célból masszív sírkamrákat építettek. Azokat - többnyire - vulkánikus eredetű kőzetekbe vájták vagy kőtömbökből falazták fel - kör vagy négyszög alaprajzú elrendezésben. Rómától északra - Cerveteriben az etruszk nekropolisz sírépítményei köralakúak. Azok utcaszerüen helyezkednek el. Tetejükön kúpalakú földhányás. - A sírok belseje vagy dísztelen, vagy domborművekkel, szarkofágokkal - szobrokkal - festéssel díszítették. A római lakóház ugyan az etruszk átriumos - előcsarnokos - lakóházból fejlődik ki, de azt majd bővítik a görög peristyliumos (udvaros) elrendezéssel. E házak többnyire téglalap alaprajzúak. -A főbejárat az átriumba vezet. - A ház tetején nagyméretű négyszög alakú tetőnyílás volt mind az átrium, mind a hátsó épületrész - a peristylium - fölött. -Az átriumban esővízgyűjtő medencét is építettek (impluvium), a peristyliumban pedig díszkertet létesítettek. Görög hatás alatt a ház újabb lakosztályokkal szaporodott, s mindinkább lakályosabb, díszesebb lett az. A mediterrán éghajlatnak megfelelően nyílásrendszere a belső oszlopcsarnokra, udvarokra nyílt, hogy ezzel is csökkentsék a hőséget.