A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Irodalomtörténet - Lakner Lajos: A Csokonai Kör és Debrecen társadalma

momentumokhoz mindvégig igyekszik hozzárendelni az életmű eltérő időszakaiból különféle versszövegeket, épp ezért az olvasó soha nem érzi feleslegesnek és öncélúnak a költői életút eseménytörténetének tárgyalását (amely pedig gyakran hibája a hasonló célkitűzéssel íródott összefoglaló monográfiáknak). Ahogy azt már korábban is jeleztem, természetesen a műfaj adottságaiból fakadóan ez a kötet sem tartalmaz részletesen kidolgozott szöveginterpretációkat, azonban Kiss Ferenc is felhívja rá a figyelmet, hogy mindennek ellenére „az elemzések képezik a könyv súlypontjait. Bennük fut össze minden előzmény, s általuk tárul fel a szemlélet és a magatartás új és új vonása."

24 Ez utal arra, hogy az összefüggéseket feltáró szintetizáló hajlandóság Balogh László esetében remek szövegelemzési készséggel párosul (amint ezt a későbbi évek verselemző kötetei is bizonyítják). József Attila költészetének bemutatásakor is hasonló szempontok adják az értékelés aspektusait, mint amelyek az Asztalos-monográfia kapcsán már megfigyelhetőek voltak. Ennek megfelelően a kötet szerzője már a költői pálya kezdeti szakaszaitól kezdve arra törekszik, hogy számba vegye azokat az alkotókat, akiknek művei komolyabb hatást gyakoroltak József Attila lírájára. A monográfia talán mindmáig is legaktuálisabbnak tekinthető meglátásai éppen ebből az összehasonlító szándékból fakadnak (nem véletlen, hogy a kortárs recenzensek is egybehangzóan ebben látták a kötet népszerűsítő összegzésen túlmutató jellegét

25

). A kötet egészében szép számmal olvasható párhuzamok sorából elsősorban az Ady Endre költészetével, a Derkovits Gyula festészetével és a Bartók zenéjével való összevetések emelhetők ki. Mindhárom összehasonlítás esetében fontos hangsúlyozni, hogy Balogh ezúttal sem csupán a tartalmi analógiákra hívja fel a figyelmet, hiszen, amint azt József Attila és Derkovits művészetével kapcsolatosan megjegyzi, „nem a tematikai újszerűség, azonosság a legfontosabb, hanem a szemléletmód, amellyel látják és láttatják a kort, a társadalmat és az osztályukat.

26 Hasonlóképpen von párhuzamot az Ady- és József Attilaversek hasonló poétikai építkezése, motívumrendszere között. Az az utóbbi években, évtizedekben egyre elterjedtebbé váló értelmezési keret pedig, mely az ún. bartóki modell szerepét és szemléletformáló hatását vizsgálja a magyar líratörténetben, mindenképpen megtalálhatja a maga előzményeit Balogh László felvetett téziseiben (is), annak ellenére, hogy a szerző csupán ötletfelvetésekrc szorítkozhat a monográfia jellegéből adódóan. Mindezeken túlmenően a későbbi évtizedek József Attila-kutatása számára is iránymutató lehet az a törekvés, ahogyan Balogh az életmű legvitatottabb kérdéseiben állást foglalt. Egyrészt kellő mértéktartással közelítette meg József Attilának a kommunista párttal és ideológiával való kapcsolatát, és semmiképpen nem értékelte túl ezek lírájára gyakorolt hatását. Sőt, a túlzott mértékű eszmei kötöttséget egyenesen a költemények esztétikai értékét csökkentő tényezőnek minősítette: „költeményeinek egy részébe agitatív elemeket sző, gyakran utólag, s ezek olykor csorbítják a vers egységességét."

27 Másrészt már ekkoriban hangsúlyozza József Attila költészetének azokat a filozófiai irányultságú tájékozódási pontjait (pl. egzisztencializmus), amelyeket a későbbi időszakok értelmezői állítottak elemzéseik középpontjába. Bár Tamás Attila recenziójában nem tartja célszerűnek, hogy egy népszerűsítő munkában az addigi kutatás nagyjából kanonikusnak tekinthető álláspontjait a szerző megkérdőjelezze, azonban József Attila halálának körülményeit tárgyalva véleményem szerint nem értékelhető egyértelműen hibaként az öngyilkosságot némileg vitató felvetés (kiváltképp, hogy még ma is akadnak, akik ezt lezáratlan problémának érzik). Ha nem is jelentett recepciós fordulatot a József Attila-kutatás számára Balogh László könyve, az mindenképpen kijelenthető, hogy a kötet az átgondolt, világos felépítésének, a korszak 24 Kiss: Lm., 621-622. 25 Lásd ehhez: Kiss: Lm., 622; Tamás: Lm., 93; Koczogh: Lm., 591-592. 26 Balogh: József Attila, Lm., 75-76. 27 Uo., 58. 445