A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Irodalomtörténet - Lakner Lajos: A Csokonai Kör és Debrecen társadalma

a nemzet érdekeit és értékeit, s „messze elkerülfik] a kővilág érdekkockákkal kövezett lármás útjait" - írta Szávay 191 l-ben.

94 1912-ben a Csokonai Kört támogató Debreczeni Szemlében pedig arról olvashatunk, hogy a kör irodalmi vacsorái „nemzeti erőnk, faji sajátosságunk érvényesítésére kulturális jelentőséggel bírnak."

95 Az „irodalom felvirágoztatása" egyre kevésbé volt számukra mindennapi-gyakorlati törekvés, egyre kevésbé jelentette Debrecen modernizációjának egyik mozzanatát, hanem tisztán „eszményi céP'-lá vált, mely közvetlen hatással van a nemzeti lét minőségérc. Nemzetfenntartó szereptudatuk kizárólagossá válása miatt nem tudtak ellenállni a magyarság „egyedül vagyunk" veszélyeztetettség-érzésének, a kultúrfölény, a létharc és a kiválasztódás szirénhangjának, a háborút nemzeti hivatásnak hirdető igéknek és a faji diszkrimináció jogosságát hangoztató gondolatoknak. Bizonyára a háború kimenetele okozta sokk következménye, hogy 1920-ban Géresi a nemzeti kérdésekben helyes ítélethez szükséges műveltségi háttér biztosítását tartotta kör feladatának.

96 A trianoni trauma után aztán egyre inkább felerősödött nemzetmentő szereptudatuk. Nem véletlenül beszélt Berzeviczy Albert 1929-ben, a Kisfaludy Társaság vándorgyűlésén Debrecen megnövekedett irodalmi, kulturális és nemzeti jelentőségéről.

97 Csobán főtitkársága idején pedig programjuk alappillére újra az a meggyőződés lett, hogy a Debrecenben tudják a „mi a magyar" kérdésre a választ, hisz „Debrecen lelkének a megismerése (...) a magyarság megismerését fogja jelenteni".

9

" Visszatérve e fejezet kiindulópontjához, levonhatjuk a következtetést, hogy a kultusz révén nem tudták az egységes társadalmat megteremteni, nem sikerült a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket a nemzeti kultúra szolgálatába bevonni. Csokonai kultusza csak időlegesen, egy-egy ünnepély idejére tudta megszólítani a város, társadalmi helyzet és felekezeti hovatartozás tekintetében különböző polgárait. Sőt még ekkor is csak szerény mértekben, ahogy az ünnepségekről tudósító híradásokból értesülhetünk. Történt ez annak ellenére, hogy a kör megpróbálta magába integrálni a Csokonai-kultusz korábbi megnyilvánulásait. A népi Csokonai-kultusz tárgyait és legendáit éppúgy, mint a „magas kultúra" kultikus emlékeit: Ferenczy István és Izsó Miklós szobrait, a költő müveinek kiadásait és Csokonai relikviáit. A közönség hiányának oka a fentieken túl abban kereshető, hogy a kör Csokonai-kultusza sohasem töltődött föl a kor aktuális irodalmi és társadalmi kérdéseivel, ellentétben Shakespeare vagy József Attila kultuszával. Csokonai számukra mindvégig szent magyar költő volt, akivel szemben egyetlen kötelességük és lehetőségük a kegyelet. Tóth Árpád a kör kultuszának épp ezt a sterilitását bírálta leginkább, s erre utal az az egykori szellemes megfogalmazás, mely szerint a Csokonai Kör olyan kör, melynek minden pontja egyforma távolságra van Csokonaitól.

99 Talán az volt a baj, hogy hiányzott Csokonai ellenkultusza. Mert bár a Nyugat Csokonai-képe jelentősen eltért a körétől, de nem ütközött vele össze úgy, ahogy az a 19. század elején Fazekasék és Kazinczy vitája esetében történt, amikor is Csokonai elindult a klasszikusok társaságába vezető úton. A 20. század elején viszont az volt a feladat, hogy Csokonait elmozdítsák a klasszikusoknak járó talpazatról és költészetét újra bevonják a jelen irodalom világába, alakját pedig újra érdekessé tegyék a nem kimondottan irodalmi érdeklődésű emberek számára is, egyszóval újra elevenné tegyék. A Csokonaihoz való viszony általánosan jellemzi a kör kultúrához való viszonyát. Nem véletlenül hiányoznak a kör történetéből a nagy viták, melyek felkavarhatták volna körülötte az indulatokat. A korabeli sajtóban csak kisebb, inkább csak csipkelődésnek, mintsem elemző kritikának 94 A debreceni Csokonai Kör 1911. évi jelentése. Debrecen, 1912. 1. 95 Czipott György: Irodalmi vacsorák. (A Csokonai Kör estélye.) Debreczeni Szemle. 1912. december 29. 5-6. 96 A Csokonai Kör a hamis frázisok ellen harcba hívja az intelligenciát. Debreczeni Független Újság. 1920. november 19. 2. 97 A Kisfaludy Társaság vándorgyűlése Debrecenben. Debreczeni Független Újság, 1929. április 30. 3. 98 Csobán Endre: Főtitkári jelentés 1935. január I. - 1936. június 30. Kézirat, DIM. 99 A Csokonai Kör. Debreceni Nagy Újság, Ludas Matyi melléklet, 1911. október 29. 431