A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Irodalomtörténet - Lakner Lajos: A Csokonai Kör és Debrecen társadalma

Mária elbeszéléseit, ami azért különösen fontos, mert könyvsorozatuk, amelyben napvilágot látott, alig néhány kötet számlál csupán. A körben olvasta fel első szépirodalmi munkáit Szabó Magda is.

59 KULTÚRA, KULTUSZ, ÁLDOZAT A Csokonai Kör tagjainak kultúrához való viszonyát a kultikus beállítódással jellemezhetjük, melynek Dávidházi Péter szerint a két legfontosabb vonása a rajongásig vitt szeretet és ezzel szoros összefüggésben a kritikai distancia hiánya/'" A kör nemzeti kultúrához való viszonyát e feltétlen tisztelet és az érte való áldozatvállalás határozta meg. A nemzeti kultúrát feltétlen értéknek tartották, melyért minden áldozatot vállalni kell. Meggyőződésük szerint azonban a jelen nem teremti a kultúrát, hanem örökli, s ez az örökség követelményeket támaszt a mindenkori kultúra képviselőivel szemben. E hitük kialakulásában bizonyára szerepe volt a Kölcseytől és az Aranytól eredeztethető gondolatnak, hogy a kultúra megelőzi az embert. A kulturális megelőzöttség gondolata ugyanakkor sem Kölcseynél, sem Aranynál nem oltotta ki a saját kultúrára irányuló reflexiót. A kör azonban mindenfajta távolságtartást, a legkisebb distancia-teremtést is, amely pedig a tudatos reflexió feltétele, az idegenség jeleként értelmezett. A saját kultúrához ugyanis szerintük csak egyetlen módon lehet viszonyulni: kultikus rajongással és feltétel nélküli áldozathozatallal. A kör vezetői már az 189l-es jelentésükben leszögezték, hogy feladatuk nem a mérlegelő elemzés, hanem a kegyelet fenntartása Csokonai emléke iránt: „érdemeit méltatni az irodalomtörténet dolga; mi, a kör, mely az ő nevét viseli, csak a kegyelet érzését kívánjuk ápolni emléke iránt".

61 Igaz a kör tagjai az első évkönyvükben mégiscsak tanulmányokban elemezték Csokonai költészetét, korát és a költő személyiségét. E szövegek azonban, ahogy a kör történetét adatoló Asztalos Dezső is megállapította, mindenekelőtt a kör társadalmi érdekeinek megfelelően mutatták be a költőt. Tisztázni szerették volna őt a vallástalanság vádja alól és kisebbíteni a francia racionalizmus hatását/'

2 Másutt Széli Farkas azt bizonygatta, hogy idegen munkák befolyásáról szó sem lehet Csokonai esetében/'

3 Általában is elmondhatjuk, hogy a kör a nemzeti kultúrát idegen hatásoktól mentesnek gondolta. Még a szellemtörténeti összehasonlító módszertől megérintett, külföldi tanulmányúton résztvevő és hasznosságát megtapasztaló Csobán Endre is szükségtelennek ítélte az idegen példákat. Ady magyarsága mellett azzal érvelt, hogy a költő „nyugat-rajongása" csak külsőség/'

4 Sőregi János, a Déri Múzeum igazgatója is azzal gondolta emelni Zoltai Lajos érdemeit, ha tagadja, hogy a város történetét feldolgozó alapmunkák szerzőjét bármiféle külföldi szellemi hatás érte volna: „ez az ízig-vérig magyar lélek úgy bevágódott és oly mélyen a Tiszántúl őstalajába, mint a magyar égből lefutó meteorvas. (...) Innen nem vágyott ő sohasem külföldre, nem igyekezett egyetlen idegen nyelvet sem elsajátítani, és talán halóporában is tiltakozna az ellen, ha valaki idegen eszmeáramlatokkal hozakodna elő az ő munkáséletének mérlegelésénél".

65 Talán a kornak is köszönhető, hogy Sőregi oly fontosnak látta ezt hangsúlyozni, de mint Zoltai közeli munkatársa, bizonyára nem minden alap nélkül írta le e sorokat. Mindezek együttesen oda vezet59 Szabó Mária: Sorsuk és akarások. Debrecen, 1928.; Szabó Magda 1937. április 15-én szerepelt először a Csokonai Kör estjén. 60 Dávidházi Péter: „Isten másodszülöttje". A magyar Shakespeare-kultiisz természetrajza. Bp., 1989. 5-10. 61 Vértesi /. m. 2. 62 Gcrcsi Kálmán: Csokonai kora. hv.A Csokonai Kor Évkönyve. 1890-1893. Debrecen, 1894. 14-16. 63 Asztalos: /. /;;. 86. 64 Csobán Endre: Ady és az elismerés. Kézirat, DIM. 65 Sőregi János: Zoltai Lajos. Debrecen, 1940. 48. 425