A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Irodalomtörténet - Lakner Lajos: A Csokonai Kör és Debrecen társadalma

Lakner Lajos A CSOKONAI KÖR ÉS DEBRECEN TÁRSADALMA* MODERNIZÁCIÓ ÉS MŰVELŐDÉS Ha vannak a 19. századi gazdasági, társadalmi és kulturális változásoknak vesztes városai, akkor Debrecen mindenképp közéjük tartozik. Figyelmeztető jel volt talán már az 1806-os Árkádiapör is, ahol Kazinczy nemcsak bezárkózással, csak önmagára figyeléssel és a szakmai hozzáértés, a szaktudás önállósodásának hiányával vádolta meg a várost, hanem egyben meg is jósolta c magatartás következményét: Debrecen kiesik a korábbi évszázadokban betöltött művelődéstörténeti jelentőségű szerepéből. Majd száz évvel később szinte szó szerint megismételte e vádakat Ady Endre. A már Nagyváradon írt cikkeiben Debrecen újra való nyitottságának hiányáról, soviniszta kurucos magyarkodásáról és szellemi elsivárosodásáról beszélt.

1 Ady ellenében a védő szerepét felvállaló Zoltai Lajos ezzel szemben a város lassú, de biztos fejlődésének jeleit sorolta fel és megnevezte a lassúság okait is. Ez utóbbiak közül talán az egyik legfontosabb észrevétele - viszont-vád, mely Debrecen számára védelem -, hogy Magyarországon csak egyetlen várost fejlesztenek központi pénzekből, a kozmopolita fővárost, míg a vidéki városok megerősítése elmarad. Ennek ellenére - emelte ki - Debrecen minden időben, bármilyen nehéz is volt, megőrizte magyarságát, és minden körülmények között (pénzzel is) áldozott és ma is áldoz a kultúra és a nemzeti összetartozást erősítő cselekedetek oltárán. Hivatkozott az elmúlt századok „virágzó alkotásai"-ra és a támogatott nemes ügyekre (a Ludovica, a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház alapítása, a székelymentő mozgalom segítése). Zoltai utalt a város modernizációjának jeleire, gazdasági fejlődésére és társadalmi intézményei gyarapodására, a hangsúly azonban mégis a város kulturális és nemzeti jelentőségén volt. Azt állította, hogy Debrecen a magyar kultúra és a nemzeti identitás megőrzésének legfőbb támasza.

2 A Csokonai Kör városmodernizációs programjának szintén ezek voltak a tartópillérei. E két tényező összekötése és fontosságának hangsúlyozása persze a reformáció korától kezdve végigkísérte a város önmagáról kialakított képét, ugyanakkor Debrecent egyben gazdasági és kereskedelmi tekintetben is évszázadokon keresztül számon tartották. A 19. század közepétől azonban egyre inkább nemzeti szerepe és kulturális jelentősége került előtérbe. Nem véletlen, * A tanulmány a Kultusz ós emlékezet. A debreceni Csokonai Kör című kötet munkálatai közben írtam. Munkám a T047362 számú (Kultusz, identitás, imázs - a kultuszok társadalmi működőképességének elméleti és történeti aspektusai) OTKA pályázat támogatásával készült. 1 Ady Endre: A nagyvárosok. A zsíros város. In: Ady Endre összes prózai müvei III. Bp., 119-120. 2 Zoltai Lajos: Várad és Debrecen. Válasz a Nagyváradi Naplónak, Dcbrcczcn, 1902. augusztus 9.; Vö. Szabó Sándor Géza szerk. Ady és Debrecen. Debrecen, 1977. 12-13. 415