A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Irodalomtörténet - Orosz György: Apokrifek, vallásos népénekek az óorosz időkből
monoteista vallással ellentétben dualista nézeteket hirdetett. Ezek szerint a világban két egyforma erejű transzcendentális szellem, a „jót" megtestesítő Isten és a „gonosz" Sátán vívja örökös harcát. A szellemi világot Isten teremtette, az anyagi világot pedig - beleértve az emberi testet is - a bukott Sátán. Az ember e két természetfeletti erő közös alkotása: lelke isteni lényegü, testi-fizikai létével a Sátán rendelkezik. Zigavinosz az 1200-as években írta le könyvében 1 * a bogumil vallást. Az ő munkájából idézi Nagy Ilona a dualisztikus mondák egyik kulcsfigurájáról, az ördög személyéről vallott nézeteket: „Az ördög Isten elsőszülött fia, az Isten után a második, az Isten jobbján ül. Neve Szatanail. Testvére a Logosznak (Igének). Fellázadt, kiüldöztetett, kiesett az égből. Megtartotta teremtő erejét, megteremtette a látható világot, amint az le van írva a Genezisben. Megteremtette Ádámot, akibe Isten lehelt lelket. Évát hasonlóképpen. Isten fia pedig, aki a teremtés után 5500-ban keletkezett, megtestesült anyagtalan testben, megfeszítették, az alvilágba taszította Szatanailt, aki elveszítvén az -il (= -él) végződést a nevéből és az erejét is, maradt Szatanosz..."" A bolgároktól átvett bogumil apokrif elbeszélések orosz földön sajátos szerepet kaptak. Igen termékeny talajra leltek a kereszténységre még nemrég áttért „kettős hitű" olvasók-hallgatók körében, akiknek a tudatában a keresztény tanok kusza ismerethalmazt alkottak. Ezek az eloroszosodott apokrifek a pogány hitnek és a keresztény vallásnak az összebékítését szolgálták. 2 " Az Óskrónikábm\ 107I-nél olvasható egy apokrif elbeszélés, amelyben a varázslók az ember teremtéséről alkotott elképzeléseiket a bogumilek dualista tanának megfelelően fejtik ki: „Isten a fürdő ház b an tisztálkodott, és megizzadván, megtörülközött egy ronggyal, és az égből aláveté azt a földre; és perlekedni kezdett a sátán Istennel, hogy ki teremtse meg belőle az embert; és az embert az ördög teremié, az Isten meg a lelket helyezé bele; ezért ha meghal egy ember, teste a földbe kerül, lelke pedig az Istenhez. " 2I Az óorosz írott irodalomban és a szóbeli költészetben megtalálható bogumil szellemű alkotások nem feltétlenül jelentik azt, hogy az oroszoknál valaha is létezett volna bogumil eretnekség jegyzi meg ezen évkönyvi híradással kapcsolatban Golubinskij egyháztörténész. Inkább talán arról van itt szó, hogy a szent könyvek „ismerői" nem voltak képesek megkülönböztetni a hamis könyveket az igazaktól? 2 A mongol hódítás előtti korból egyébként semmilyen utalás nem található szekták létezésére vonatkozólag. 21 Az apokrif legendák nemcsak írott formában kerültek be Ruszba, hanem szóbeli úton is. 24 Nagy szerepet játszottak ezen a téren - mutat rá Gudzij -, a kereskedelmi és politikai kapcsolatok, a katonai összeütközések Bizánccal, Bolgárországgal és a Kelettel, de különösen az orosz emberek zarándoklás'di Palesztinába, ahol igen nagy számban maradtak fenn apokrif legendák. Zarándokok egész tömegei indultak útnak a „szent földre", ahonnan ó- és újszövetségi apokrif történeteket hoztak vissza emlékezetükben. 25 Az óorosz hősi énekek, a bilinák gyakran megemlítik a zarándokokat. A kijevi korszak bilináiban a szentföldi zarándokokat a kalika perechožij és a 18 Evcpvuíoc; Zvyaß-nvoq: ПауояМос Доуцатод (Patrologia Gracca 130. 1289.) 19 Zigavinosz munkáját a ОряахвупхЛ • • • enciklopédiából Berki Feriz fordításában idézi Nagy 1979: 326. 20 Iglói 1988:28. 21 «Богь мывъея въ мовници и вспотивъея, отерся вехтсмъ, и верже с исбссс на землю; и распрсся сотона с Богомь, кому в немь створити человека, и створи дьяволъ человека, а Богь душю во нь вложи; темже аще умрсть человскъ, в землю идсть тело, а душа к Богу.» (Die Nestor-Chronik. 1969: 172.) 22 Golubinskij 1904: 1. VII/794. 23 I. m. VII/79 1-793. 24 Gudzij 1945:36. 25 I. m. 35.; Nikoľskij 1983: 68.; Kúskov 1982: 35. 393
