A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Irodalomtörténet - Orosz György: Apokrifek, vallásos népénekek az óorosz időkből

Orosz György APOKRIFEK, VALLÁSOS NÉPÉNEKEK AZ ÓOROSZ IDŐKBŐL A 988-as „állami keresztelő" után az új világnézet elsajátítását a Kijevi Ruszban - hasonlóképpen Európa más népeihez - nemcsak a kanonikus egyházi irodalom alkotásainak a lefordítása egyengette, hanem az apokrifek széles körű használata is. Az apokrif elbeszélések a nép számára az esetek többségében hasznos ismereteket közvetítettek, és a népet elsősorban a Keresztény Egyház és a keresztény etika iránti hűségre nevelték - mutat rá Petkanova. Megállapítja továbbá, hogy az a nagy hatás, amelyet az apokrif irodalom a középkori kultúra fejlődésére gyakorolt, csak a Bibliáéval mérhető össze.' Mit is nevezünk apokrif iratoknak? A Herbert Haag-féle Bibliai lexikon meghatározása alapján: azok a zsidó és ókeresztény írások - az apokrüphon 'rejtett, titkos' görög szóból -, amelyeket soha nem tekintettek, még átmenetileg sem kánoninak. Azt a benyomást keltik, mintha a Szentíráshoz tartoznának, mert az Ószövetség és az Újszövetség kanonikus könyveivel bizonyos rokonságot mutatnak, és mert a sugalmazott könyvek szerzőinek neve alatt maradtak fenn. Többnyire a Szentírás bizonyos eseményeit részletezik az olvasó épülésére és vigasztalódására, ugyanakkor azonban téves tanításokat is tartalmaznak.

2 Az apokrifek néha merőben más világnézeti szemszögből mutatják be a világ keletkezését, felépítését és a középkori elméket különösképpen izgató „világvége" kérdését. Lichacév ezt azzal magyarázza, hogy az apokrifek igen nagy mértékben merítettek az antik mitológiából, a hellén filozófiából, a kereszténység előtti különféle keleti tanokból, valamint a folklórból.

1 A témával foglalkozó kutatók körében általánosan elfogadott az a megállapítás, hogy az apokrif irodalom jelentős hatást gyakorolt a keleti szlávok folklór műfajaira, s ezeken belül vallásos népénekeikre is.

4 Az apokrifek folklórra gyakorolt hatása minden olyan országban kimutatható fejti ki Petkanova -, amelyben elterjedtek az apokrif iratok; így ezek nyomai jól láthatók a fennmaradt görög, arab, bolgár, orosz, magyar, német és más nyugat-európai hagyományban.

5 Az apokrifek a keleti szlávoknál behatoltak a tradicionális irodalmi műfajokba: a szentek legendáiba, a zarándokirodalomba, az évkönyvírásba'' de hatást gyakoroltak - hívja fel rá a figyelmet Gudzij -, a népköltészetre, és az óorosz művészet néhány ágára is.

7 De Kuskov szerint itt egy ellentétes irányú folyamat is végbement, mert az apokrif alkotások igen nagy mértékben olvasz1 Petkanova 1988:39, 46. 2 Haag 1989: 77. 3 Crekov-Artamonov 1948: II. 172 4 Jancuk 1907: 127. 5 Petkanova 1988:41. 6 Lichaccv 1985:40. 7 Gudzij 1952:87-88. 391