A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Agrártörténet - Surányi Béla: Nagybirtokok, birtokosok, gazdálkodók Hajdú-Bihar megyében a XVIII. századtól 1945-ig
holdas birtoka. A legelőbirtokosság megalakulása után-1912-ben - a város birtokából kikerült a 10.171 kat. holdas közlegelő.A két világháború között emelkedett az 50 kat, holdnál nagyobb paraszti birtokok száma, ugyanakkor a 20 leggazdagabb tulajdonos birtokának nagysága is növekedett 227, 8 kat. holdról 241, 5 kat. holdra. E kategóriában bizonyos fokú kiegyenlítődés mutatkozott. A „történelmi családok" szerep csökkent, vele párhuzamosan gyarapodott a bérlemények száma. 2 " 1 1877-1912 között erőteljesebb a birtokaprózódás. 217 Ezt ellensúlyozandó, a XVIII. század végétől 1912-ig Hajdúnánáson a legnagyobb birtokos családok fele már az említett időszakban is a legvagyonosabbak közé tartozott. 2IX Ami jellemző, s ez érvényesült Debrecenben is, hogy rohamos ütemben folytatódik a földtulajdon és a foglalkozás elkülönülése. Sokszor már nem bérleménykét, hanem tulajdonként: a polgári földtulajdon megjelenése. Sok értelmiségi, hivatalnok, szabadfoglalkozású vásárolt/bérelt/ földbirtokot. 2I ' ; A Hajdúkerület legnagyobb birtokaival jogvégzett, ügyvédként tevékenykedő polgári réteg rendelkezett. 22 " A tőkés termelés térhódítását segítette elő a 30-50-200 kat. holdas birtokok magas aránya, ugyanakkor a birtokosok zöme nem törekedett a termelés modernizálására. így - nagybirtok hiányában - a termelés növelésének a XIX. század közepéig egy „jól kitaposott útja" kínálkozott: a meglévő földbirtok területének gyarapítása./vásárlás, bérlet/. 221 Hajdúszoboszlóra a középparaszti birtok /10- 50 kat.hold/ volt a jellemző. 222 Ugyanakkor szembe tűnő az 50-100, 100-250 kat. holdas nagyparaszti birtok jelenléte is. E birokkategória gazdálkodása megtartotta állattartási hagyományait. A XX. századra már a tanyás gazdaságok vannak túlsúlyban. 221 A tőkés gazdálkodáskorában a hizlalás, a nagybani baromfitartás, a ló -tehén - ökörtartó gazdaságok jellemzik az állattenyésztést. A határ végleges képe az 1854-1857.évi tagosítások során alakult ki. 224 A szántóföldi növénykultúra bővülését mutatja a lucernamag-termesztés, a napraforgó müvelése és a cukorrépa-termesztés térhódítása. Noha Hajdúszoboszló mezőgazdasága már a XIX.század második felétől viszonylag változatos képet mutat, azonban nagy tömegű mezőgazdasági termék előállítására, a termelékenység növelésére nem volt képes. 22:> Mindenesetre az egyéni leleményesség, kezdeményezőkészség is hozzájárult a gazdálkodási gyakorlat bővüléséhez, gondolván a máktermesztés térhódítására, a töltögető eke használatára a kukoricamüvelésben vagy a kukorica kapálására, a ricinus szántóföldi termesztésére. 226 Debrecen határában a 100-300 kat.holdas cívisgazda földbirtok mellett a XIX. század második felében a nagybirtok is kialakult. 227 Az ún. Gyulay-Macson lévő birtokot az 1870-es évek elején részben a tulajdonos, Gyulay Sámuel/1803-1886/ saját kezelésében használta/1.902 kat.hold/, a kisebbik részt pedig Steinfeld Ignác bérelte./835 kat.hold/ A tulajdonos a Gyulay- család utolsó férfitagja volt, kinek nemesi rangja fogadott fia, Javorzik Adolf révén öröklődött 221 * A másik nagybirtokos Harstein Péter, akinek 1876-ban 2.110 kat.hold volt birtokában. 229 A XIX.század 216ua.208.p. 217ua.l82.p. 218ua.l86.p. 219ua.l87.p. 220ua.I88.p. 221 ua.l87.p. 222 Varga Gy. 1975.429.p. 223 ua.430.p. 224 ua.423.p. 225 ua.430-431 .p. 226 ua.43 1 .p. 227 Orosz 1.1997.137.p. 228 RNL.IX. 1913.24l.p. 229 Orosz 1.1997.138.p. 373
