A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Agrártörténet - Surányi Béla: Nagybirtokok, birtokosok, gazdálkodók Hajdú-Bihar megyében a XVIII. századtól 1945-ig
Felekezet kat.hold % Római katolikus 1.674.849 74,10 Görög katolikus 281.980 12, 47 Görögkeleti 95.394 4,21 Református 146.005 6,46 Evangélikus 50.062 2,22 Unitárius 10.600 0,48 Izraelita 1.383 0,06 A katolikus egyházon belül az érsekségi és a püspöki birtok kiterjedése 716.405 kat.holdat ért el, aminek 50, 69 %-t az erdő foglalta el. Apátságok, prépostságok, szerzetesrendek tulajdonában lévő földterület nagysága: 283.693 kat.hold volt 179 . A bencések birtokai 64.848 kat.holdra rúgtak, melyen belül a szántó és az erdő közel azonos arányt képviselt. Az érseki és püspöki birtokon - zömmel egy tagban - szinte kizárólag erdőgazdálkodásra nyílt lehetőség. A tagosítatlan káptalani /lásd: Nagyvárad/ és rendi birtokon nagyobb volt a szántóterület részesedése. A katolikus egyház birtokain a kevésbé intenzív művelési ágak domináltak, így az erdő és legelő részesedése közel 50 %-t ért el." 10 A görög katolikus, református, evangélikus egyházi birtokok földhasználati szerkezetét tekintve az eltérések jelentősek voltak." 11 A görögkatolikus birtokok főleg a Kárpát-medence ÉK-i részén helyezkedtek el, tehát nagykiterjedésű erdőterület tartozott hozzájuk. A reformátusok földjei az alföldi vidékre esett, ahol a szántóföldi müvelés élvezett elsőbbséget. Az evangélikusok földhasználata az országos átlagot mutatta. A váradi püspökség a török kiűzése után fogott hozzá birtokainak visszaszerzéséhez. I!<2 A püspökség birtokügyeit is az Ujraszerzeményezési Bizottság zárta le. A birtokaik Bihar vármegyében helyezkedtek el. A bagaméri birtok nagysága 6.500 m.hold volt. /l m hold= kb. 1.200 nöl, -lásd: Bogdán 1.1990.296./"" A nagykiterjedésű uradalomnak csak a nyugati szélén folyt földművelő gazdálkodás, így Bárándon és Bagaméron. líi4 1885-ben a váradi püspökség rendelkezett a legnagyobb földterülettel, amelynek azonban közel 70 %-t erdő borított. [K A váradi görögkatolikus püspökség létrejöttekor a belényesi uradalom javadalmát kapta meg. 1 * 6 A nagyváradi római katolikus káptalan Biharban 50 község határában és 20 pusztáján birtokolt földet 1 ". A Partium nyugati szélén fekvő birtokokon főtermények közé számított: rozs, zab, kukorica. A XIX.század közepén zajló vízrendezés javította a gazdálkodás feltételeit. A XlX.szazad utolsó évtizedében a Sárrét övezetében fekvő furtai birtok jelentősnek mondható, amit jelez művelési ág szerinti megoszlása is'**: Szántó 3.752 m hold Rét-kaszáló 3.616 m hold Legelő 3.300 m hold Erdő 100 m hold 179ua.20.p. I80ua.2l.p. 181 ua.22-24.pp. I82ua.70-72.pp. 183ua.71.p. 184ua.72.p. 185 ua. I86ua.71.p. 187ua.89.p. 188 ua. 367
