A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Agrártörténet - Surányi Béla: Nagybirtokok, birtokosok, gazdálkodók Hajdú-Bihar megyében a XVIII. századtól 1945-ig
désü birtoknak Miliczer Jakab volt a bérlője 155 . Ugyanitt volt még egy másik birtoktest is /1.389 kat.hold/, amelyet Winkler Jakab bérelt. A Magyarhomorog határában fekvő Csáky-féle hitbizomány egy részét Deutsch Ferenc vette ki haszonbérbe 156 . Továbbá Fleischer Ignác, Schwartz Ábrahám, Schwartz Ferenc pedig részben tulajdonosként, részben bérlőként müveit jelentős kiterjedésű birtokrészeket a hitbizományból. 157 Az első világháború után Csáky Kálmánné 1.461 kat.holdas birtokát Csökmőn két bérlő használta. bK Körösszegapátiban Csáky Vidor földbirtoka nem érte el az 500 kat.holdat, ami szintén bérlemény volt l59 Az 1937.évi gazdacímtár 16 " már csak Csökmőn jelez családi birtokot, Csáky Gézáné és Csáky György tulajdonában, bérleményként"' 1 . Csáky György gazdaságának haszonélvezője Csáky Mihályné volt a csökmői határban fekvő Kisszöcsködpusztán. 162 Ezen túlmenően Csáky Gézáné tulajdonában lévő birtokból alakított ki Szathmáry Károly egy 300 kat.holdas bérgazdaságot Kótpusztán. 161 A Degenfeldek erdőszádai vonulatának alapítója Degenfeld-Schomburg Miksa, aki 1866-ban hunyt el Erdőszádán, Szatmár vármegyében. 164 Közéleti szerepet játszott a kolozsvári születésű Degenfeld József, aki 1847-ben látta meg a napvilágot.1883-1901 között Hajdú vármegyének és Debrecennek volt a főispánja, ahol 1927-ben hunyt el. De a család többi tagja is vállalt közéleti szerepet, így Degenfeld Imre, akit Debrecenben a református egyházkerület főgondnoki posztjára választottak meg 165 . A Hajdúságban a család birtokainak központja Tégláson volt, de a megyén kívül is jelentős birtokok voltak tulajdonukban. Közéjük tartozott a tállyai uradalom, ahonnan tenyészbikákat is vásárolt a város. 166 A Degenfeldek politikai, gazdasági szerepvállalását mutatja, hogy Degenfeld Pál és Degenfeld József bankigazgatósági tagok voltak. 167 A családi érdekérvényesítésreutal Degenfeld Lajos parlamenti képviselősége az 1880-as évek elején, ami mögött a főispáni támogatás húzódott meg 16X . Degenfeld Gusztáv 173 kat.holdas hajdúhadházi földjét Kupferstein Izrael bérelte. 169 A Tégláson fekvő 1.878 kat.holdat pedig Bleuer Lajos bérleményét képezte. 17 " „Közös tulajdonként" Semsey Lászlóval Tégláson feküdt a 7.926 kat.hold nagyságú birtok, Goldstein Ignác bérleteként. 171 Degenfeld Pál /l87l-l952/ kezén Hajdúdorogon is volt egy kisebb földterület 172 , de birtokának zöme a téglási határhoz tartozott: 3.147 kat.hold. 171 E birtokon működött a Gyulahalmi Bérlőtársaság béruradalma, a Téglási Hitelszövetkezet bérgazdasága, továbbá Grünberger Lajos bérleménye. 174 Fülep Mór bérgazdasága, szintén Degenfeld Pál 155 ua. 156ua. 157ua.344-345.pp. !58Mff.l925.48.p. 159ua.52.p. 160 Mff.l 937.48.p. 161 OMC.V.l 937.265 .p. 162 ua. |63ua.269.p. 164 Gudcnus J. 1.1990.288.p. 165 ua.290.,RNL,V. 1912.372.p.,Dcb.lH. 1997.29.,306-308.pp. 166Dcb.III.1997.174.,200.p. 167 Dcb.lV.l986.68.p. 168 Dcb.il 1.1997.306.p. 169 Gcímtár, 1897.352-353. pp. 170 ua. 171 Gcímtár, 1897.382-383.pp. 172Mft'.1937.118.p. 173 ua.,OMC,V. 1937.283-284.,288.p. 174ua.361-362.pp . 365
