A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Agrártörténet - Surányi Béla: Nagybirtokok, birtokosok, gazdálkodók Hajdú-Bihar megyében a XVIII. századtól 1945-ig

birtok leányáé /Rhédey Gabriella-186l-l883/, majd annak halála után unokatestvéréé, akinek házasságából szintén nem született utód. 132 A házaspár halála után így férje, Bethlen Pál két uno­kaöccsére szállt a birtok, Bethlen Pálra és Györgyre. 133 A XlX.század utolsó évtizedében 134 a család tulajdonában lévő birtok nagysága : 7.277 kat.­hold, melyből a szántó kiterjedése: 2.789 kat.hold, a rét-legelőé: 3.944 kat.holdat tett ki. A zsákai birtok már a XLX - XX. század fordulóján bérgazdaságokra tagolódott 135 az alábbi bérlők müvelé­sében: Berger Lajos, Bleyer Adolf, Vájna testvérek, Erőss Mihály, Sárvári István, Szántó Imre. /Az általuk bérelt összes terület: 5.643 kat.hold./ Az 1925.évi adatok már tükrözik a tulajdonvál­tást 13 ": Almássy Imre: 1.342 kat.hold Bethlen György és Pál: 5.110 kat.hold Vay László: 1.386 kat.hold Összesen: 7.838 kat.hold A második világháborút megelőző években Bethlen Pál és György, valamint Vay László tu­lajdonában lévő birtok nagysága együttesen 5.320 kat.holdra rúgott, amelyből a szántóterület 2.467, a rét-legelő pedig 2.650 kat.holddal részesedett. 137 Vay László /l890, Tiszalök-Kanada ? /'•"* 1930-1933 között Bihar vármegye, 1932-1937 között Hajdú vármegye és Debrecen főispánja volt. Az Imrédy -kormány idején államtitkár és egy ideig a Magyar Élet Pártja elnökeként vett részt a politikai közéletben. 1944 őszén Nyugatra távozott. I3y A birtok gazdálkodásában, a tárgyalt időszakot tekintve, a birtokosok nem helyben laktak, így az uradalom vezetése az intézőkre há­rult 140 , akik igyekeztek lépést tartani a hazai agrárium fejlődésével, így az pl. az újvilági növé­nyek termesztésének a meghonosításával is. Ezen a vidéken a kukorica és a burgonya a XVIII­XIX. század fordulójától vált általánossá, főleg a kukorica, amelyet elsősorban az uradalmak ter­mesztették. A burgonya egyelőre a káposztához hasonlóan főleg kerti növényként volt jelen az agrárkultúrában. A zsákai határ természeti adottságaira is utalt - a kapitalizálódó mezőgazdaság hajnalán - Fényes Elek leírásában: "Határa általában ingoványos, lapályos és szikes lévén, min­den veteményt megterem ugyan, de legjobban szereti a zabot. Sok és jó legelője végett a ló-, szarvasmarha-, sertéstenyésztés virágzik, azonban a juhot is szép mennyiségben tenyésztenek." I4I A termelési szerkezetben váltás csak a vízrendezések után következett be, amely megszüntette a „régi vizes világot" 142 , lehetőséget teremtve a szántóföldi növénykultúra térhódí­tásának, amely módosította a növénytermesztés és az állattenyésztés viszonyát, az előbbi javára. Ez megmutatkozott a két ágazat bevételeinek a módosulásában. A Rhédeyek birtoktörténete 1945 áprilisában szintén lezárult. 143 Szülőhelye révén Zsákához kötődik idősb Irinyi János / 1787-1856/, aki gazdatisztként sokat tett azért, hogy a székelyhídi és a nagylétai uradalomban, a bihari tájon, a korszerű gazdálkodás ismertté és gyakorlattá váljon. Széles ismeretét és gyakorlati érzékét dicséri, hogy a gazdálko­132 ua. 54.p. 133 ua.72.p. 134 Mf. 1893.153.p. 135 G .címtárj 897.334-335.pp. 136Mff.l925.50.p. 137Mff.l937.50.p. 138MÉL,III.1981.828-829.pp. 139 Lásd még: Farkas L.F. 1935.5. 140Dankó I.cn.54-55.pp. 141 Fényes E.IV.l851.333.p. 142Dankó l.cn.Hl.p. 143 ua. 87.p. 363

Next

/
Thumbnails
Contents