A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Agrártörténet - Surányi Béla: Nagybirtokok, birtokosok, gazdálkodók Hajdú-Bihar megyében a XVIII. századtól 1945-ig

birtok leányáé /Rhédey Gabriella-186l-l883/, majd annak halála után unokatestvéréé, akinek házasságából szintén nem született utód.

132 A házaspár halála után így férje, Bethlen Pál két unokaöccsére szállt a birtok, Bethlen Pálra és Györgyre.

133 A XlX.század utolsó évtizedében

134 a család tulajdonában lévő birtok nagysága : 7.277 kat.hold, melyből a szántó kiterjedése: 2.789 kat.hold, a rét-legelőé: 3.944 kat.holdat tett ki. A zsákai birtok már a XLX - XX. század fordulóján bérgazdaságokra tagolódott

135 az alábbi bérlők müvelésében: Berger Lajos, Bleyer Adolf, Vájna testvérek, Erőss Mihály, Sárvári István, Szántó Imre. /Az általuk bérelt összes terület: 5.643 kat.hold./ Az 1925.évi adatok már tükrözik a tulajdonváltást

13

": Almássy Imre: 1.342 kat.hold Bethlen György és Pál: 5.110 kat.hold Vay László: 1.386 kat.hold Összesen: 7.838 kat.hold A második világháborút megelőző években Bethlen Pál és György, valamint Vay László tulajdonában lévő birtok nagysága együttesen 5.320 kat.holdra rúgott, amelyből a szántóterület 2.467, a rét-legelő pedig 2.650 kat.holddal részesedett.

137 Vay László /l890, Tiszalök-Kanada ? /'•"* 1930-1933 között Bihar vármegye, 1932-1937 között Hajdú vármegye és Debrecen főispánja volt. Az Imrédy -kormány idején államtitkár és egy ideig a Magyar Élet Pártja elnökeként vett részt a politikai közéletben. 1944 őszén Nyugatra távozott.

I3y A birtok gazdálkodásában, a tárgyalt időszakot tekintve, a birtokosok nem helyben laktak, így az uradalom vezetése az intézőkre hárult

140

, akik igyekeztek lépést tartani a hazai agrárium fejlődésével, így az pl. az újvilági növények termesztésének a meghonosításával is. Ezen a vidéken a kukorica és a burgonya a XVIIIXIX. század fordulójától vált általánossá, főleg a kukorica, amelyet elsősorban az uradalmak termesztették. A burgonya egyelőre a káposztához hasonlóan főleg kerti növényként volt jelen az agrárkultúrában. A zsákai határ természeti adottságaira is utalt - a kapitalizálódó mezőgazdaság hajnalán - Fényes Elek leírásában: "Határa általában ingoványos, lapályos és szikes lévén, minden veteményt megterem ugyan, de legjobban szereti a zabot. Sok és jó legelője végett a ló-, szarvasmarha-, sertéstenyésztés virágzik, azonban a juhot is szép mennyiségben tenyésztenek."

I4I

A termelési szerkezetben váltás csak a vízrendezések után következett be, amely megszüntette a „régi vizes világot"

142

, lehetőséget teremtve a szántóföldi növénykultúra térhódításának, amely módosította a növénytermesztés és az állattenyésztés viszonyát, az előbbi javára. Ez megmutatkozott a két ágazat bevételeinek a módosulásában. A Rhédeyek birtoktörténete 1945 áprilisában szintén lezárult.

143 Szülőhelye révén Zsákához kötődik idősb Irinyi János / 1787-1856/, aki gazdatisztként sokat tett azért, hogy a székelyhídi és a nagylétai uradalomban, a bihari tájon, a korszerű gazdálkodás ismertté és gyakorlattá váljon. Széles ismeretét és gyakorlati érzékét dicséri, hogy a gazdálko132 ua. 54.p. 133 ua.72.p. 134 Mf. 1893.153.p. 135 G .címtárj 897.334-335.pp. 136Mff.l925.50.p. 137Mff.l937.50.p. 138MÉL,III.1981.828-829.pp. 139 Lásd még: Farkas L.F. 1935.5. 140Dankó I.cn.54-55.pp. 141 Fényes E.IV.l851.333.p. 142Dankó l.cn.Hl.p. 143 ua. 87.p. 363