A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Néprajz, kulturális antropológia - Szabó Anna Viola: Lukács Juliska ruhái

15-16-17. Lukács Juliska Éva szerepében, Az ember tragédiájának három felvonásában Kossak József felvétele (Arad, Templom utca 2.) 1904 körül, celloidin papírkép, Makart méret Az ember tragédiája színei. De melyek? A ruhák szépek és nagyvonalúak ugyan, bő szabásuk is előnyösen leplezi az alakot - de független a darabtól, a rendezéstől, a koncepciótól: a ruha csak a színésznő „hatásának" fokozására szolgál: a színésszel egyenrangú szereplő. A kritikák Debrecenben főleg mint Izaurát és Júliát emelik ki

62

: lehet, hogy a képek is e kettő - talán legkedvesebb - alakot örökítették meg? Izaura a bizánci szín kolostorba vonuló előkelő leányalakja: a gazdag aranyhímzéses palást, a fejdísz lehet az ő viselete; s lehet a római Júliáé a fehér lepel s a szenvedő, bünbocsánatért esdő arc is (bár éppen úgy lehet Lucia is, Miltiadész felesége). Mindkét öltözet igen míves és bizonyára drága munka, kézzel hímzett, gazdagon redőzött: érdemes a megörökítésre. Ugyanaz érvényes azonban rá, mint minden, az ismerttől, a napi divattól eltérő öltözetet megkívánó jelmezre: legyen az akár népi, akár történeti: az erőteljes stilizáció, a körülbelüliség, az emlékképek puszta felidézése. A színház nem foglalkoztat még jelmeztervezőket: a színésznő és varrónője teszik össze tudásukat az adott történelmi korra vonatkozóan: a hangsúly nem a történeti tényeken, csak a látványon van. A paradicsomi színbeli öltözettel azonban a legügyesebb varrónő is tehetetlen lenne: ez alá az állatbőr viselet alá nem rejthető el a test. A fényképész retusecsetének ez esetben nagyobb hasznát veszi mind a színésznő, mind a közönsége - a kevéssé sikerült pózok pedig nem kerülnek a kirakatba. 62 Debreczen, 1907. november 22. 342