A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Néprajz, kulturális antropológia - Szabó Anna Viola: Lukács Juliska ruhái
Szókimondó asszonyságban, mely Blaháné számára nyújtotta a nagy visszatérés lehetőségét kollégáival együtt „mindent elkövettek, hogy végképp el ne halványuljanak a két nap (a másik Szirmai Imre Napoleon szerepében) tündöklése mellett" 15 . Juliska, a maga részéről, sikerrel teljesíti a feladatot, hiszen ez az egyik legtöbb képen megörökített szerepe: hercegnői öltözetének képével elárasztotta Budapestet. (8.) Juliska tehát mindent elvállal, kis és (ritkábban) nagy szerepeket, s elsősorban szépségével hódít. Meg a ruháival. Mindennek eredményeképpen, a korabeli krónikás feljegyezheti róla, hogy „a fiatalok közül a drámai szende Porzsoltné Lukács Juliska már szép megjelenésével s gazdag öltözékeivel is kiválik"(9-10.) de nem többet: hiszen csak rutinszerepeiért dicsérheti „falusi kacér menyecskéket és kikapós úri asszonykákat is kedvünkre alakít""' - mert hát, nem kap mást. „Hogy mi a különös látnivaló a „Sötét titok" látványos angol drámának elkeresztelt fércműben, az máig, még a darabnál is sötétebb titok. Hacsak a szín hátulját egészen kitöltő üvegmedencében lubickoló és vizesen tapadó ruhában kimentett gyönyörű Lukács Juliskát a férfiak s az őt kimentő szintén csuromvíz Szirmait a hölgyek olybá nem veszik"" - írja például egy 189l-es színházi estéről a szemtanú. Ha nagyobb szerepet, fő- vagy címszerepet kap, akkor sem elsőként, a bemutató előadáson kapja meg, csak reprízben: a botrányos Magdolnát, Rákosi Jenő népdrámájának hősnőjét a bemutatón Pálmai lika játszotta, s learatta vele a babérokat: bátorsága, amellyel vállalni merte a szerepet, elnyomta annak frivolitását.™ Nyolc évvel később Juliska a szerepben már csak dicséretet érdemel, amiért „nem mindennapi erőről tesz tanúságot". w Ugyanez a helyzet Szigligeti Cigány c. darabjának Rózsijával is, amelyet egyik legjelesebb alakításaként tartottak számon: egy debreceni hírlapíró még húsz év múltán is emlékszik rá. 4 " így lehetett ezzel Juliska maga is, hiszen Rózsi cigánylányként is egy egész sorozat képen szerepel, melyek közül számosat dedikált tisztelőinek. (Hogy miért maradtak mégis nála, az olyan kérdés, amelyre nem kaphatunk immár választ.) (11.) Népszínházbeli legnagyobb szerepe, az egyetlen eredeti (tehát frissen a színpad számára írt) színmiiben való fellépése Kláriié Angyal lika A szép Darinka című, bosnyák-szerb népéletből vett alakokat és cselekményt bemutató müve, amelyet ugyan a korabeli kritikusok lesújtó ítéletben részesítettek, mint olyan darabot, mely semmi hatást nem tesz, mégis, ha másban nem, gyönyörködhettek Juliskában, aki igen szép volt eredeti népviseletében a színpadon." A színdarabot 1892-ben mutatták be és Lukács Juliska még hosszú évekig maradt a Népszínházban népszínmühösnö, miközben a műfaj egyre inkább kifáradt, s a színház utolsó évtizedében eredeti darabot már nem is igen állítottak színpadra legfeljebb a régi sikereket újították fel.''" (12-13.) Nem csoda, ha Juliska képei között ezt a szerepet, ezt a jelmezt őrzi a legtöbb fénykép: összesen tíz, Strelisky-féle kép, egy ezek egyikéről készült képeslap, melyet Kláriié írt szeretett Darinkájának Párizsból, illetve, egy Kláriiét ábrázoló kép is ide tartozik, melyet hálával dedikált Juliskának. (14.) A Népszínház műsorát a század vége felé egyre inkább elinalta az operett és az énekes bohózat, amelyben Juliskának nem nyílt tér, hiszen nem volt énekesnő, sem komika, márpedig ezekben a darabokban „derék komikusainké a vezérszerep a zajos és tartós siker kivívásában" s neki 35 Vem, 262. 36 Vem, 265. 37 Vem, 231. 38 A Népszínház iratai, 150. 39 Vem, 265. 40 Színház és Mozi, 1923. március 16. 41 timber Ernő: A magyar népszínmű törtenelc. Debrecen, 1934. 76. ós Verő, 256. 42 limber, 49. 330
