A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Néprajz, kulturális antropológia - Szabó Anna Viola: Lukács Juliska ruhái
menyeknek, a színházlátogatásoknak, a színészeknek. Igaz, hogy a gyűjtő számára mindez együtt emlék, az egyik idézi a másikat, s ebben az összefüggésben talán éppen a színészek személye játssza a legjelentéktelenebb szerepet, hiszen harminc-negyven év múltán még eltöltheti ugyan büszkeséggel (vagy vigasszal, mint Jablonczay Lenkét 25 ) a tudat, az albumot lapozgatva, hogy láthatta játszani Theodor Reichmannt, vagy netán Katharina Schrattot (akinek fényképe, mellesleg, a „Mamáé") - de ez az emlék is pusztán a fénykép függvényévé válik. 26 A Csorba házaspár sétái során többször tér be Sárkány, Hatschek, vagy Gévay „müárus" üzletébe, ahol megszemlélik, de többnyire meg is vásárolják Blaháné, Jókainé, Benza Ida, a bizonyos H., Jókaiék, Tamási József, az „Éjszakra kiutazók" és gróf Hunyadyné arcképeit - (pillanatnyi hírességekét tehát: színészekét, kalandorokét és a jótékony bazár rendezőjéét) - sőt, egy alkalommal, amikor Csorba Géza Győrben tartózkodik, direkt „arcképeket venni megy" 27 - talán a helyi notabilitásokét, ott játszó színészekét, hogy feleségének megmutogathassa. A tömegkultúra élvezőjének sietnie kell, hogy naprakész legyen, hiszen élvezetének, ismereteinek tárgya pillanatnyi, amelyről könnyen lemaradhat. A kirakatokból beszerzett képek kiegészültek a szinte napi rendszerességgel zajló, családi és ismerősi-baráti körben való fénykép-csereberéléssel, s azok egymás albumaiban való elhelyezésével. A Csorba házaspár naplójában három év alatt legalább húsz alkalommal megemlíttetik, hogy valakinek az arcképét megkapták, vagy a sajátjukat valakinek átadták, s albumaikban elhelyezték s ez nem feltétlenül volt rokon vagy barát, első kézből való kapcsolat: olykor valakinek az általuk ismeretlen felesége vagy menyasszonya, egy barát barátja, a szomszéd leánykája, a fürdőhely tiszteletese kerül be a családi albumba. A társasági szórakozás és kapcsolattartás ekkor bevett formája, hogy beszélgetés közben, vagy éppen annak fellendítésére a társaság tagjai albumokat nézegetnek, közös ismerősöket keresnek („Megtaláltuk Roschmann arcképét is" - egy új ismerős albumában; „Kiss megnézte az albumokat, Igó Idát ismeri" 2 *) vagy az album elrendezéséből próbáltak a tulajdonos ízlésére, ismerősi körére, társadalomban elfoglalt helyére következtetni. Az album képeinek elrendezése igen nagy ügyességet, figyelmet és érzékenységet kívánt, aszerint, hogy mit akart a tulajdonos vele kifejezni, arra is vigyázva, hogy akaratlanul se hozzon létre helytelen asszociációkra okot adó párosításokat, hiszen „az album a fényképészek és a család közös vállalkozása arra, hogy a legkedvezőbb színben mutassa be a családot a társadalmi státusz, az érzelem, a festői szépség szempontjából" 2 ''. Táncsics Eszternek, úgy látszik, volt az albumrendezéshez tehetsége, hiszen férje Eszter új albumrendezéseit több esetben megdicséri. * A színészeket azonban, noha nyilvánvalóan törekvésük volt bekerülni e családi albumokba, hiszen ez népszerűségüket bizonyította s fokozta s a színészt sztárrá a fénykép, az olcsó és mindenki számára hozzáférhető fénykép tette, mint tudjuk"' vajmi kevéssé érdekelhette, hogy mi lesz a sorsa fényképeiknek több nemzedékkel később. Ha akkor és ott bejönnek az előadásra, s aztán elviszik a kirakatból a képeiket, ha ruháikkal, alakításaikkal, viselkedésükkel divatot tudnak teremteni, példát tudnak állítani, formálni tudják a közízlést - az elég ahhoz, hogy a pillanatnyi hírnév a szárnyára vegye őket. S mindehhez ki se kell tenniük a lábukat az utcára: elég megjelenni a kirakatban, az újságokban, s a kép, akár egy névjegy, betölti rendeltetését, s közvetíti mindazt, 25 Szabó Magda: Regimódi történet. Bp., 1977. 320. 26 Nem mindenki színésznőket gyűjtött: volt, aki politikusokra, képviselőkre specializálta magát: ilyen albumok is találhatók a Déri Múzeum történeti gyűjteményében. 27 Napló, 1873. október 3. 28 Napló, 1875. szeptember 26., 1876. november 5. 29 Thomas, Alan (ford.: Ország Mária): A családi krónika. Fotóművészet, 1987/2. 48. 30 Kincses, 11. 328
