A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Néprajz, kulturális antropológia - Vajda Mária: Bűnök, bűnösök, büntetések a székelyhídi uradalom úriszékének irataiban

Л gondatlanságból eredő kárt a vétkessel minden esetben megfizettették. Amikor a nagylétai Thudurutz Demeternek két ökre elveszett a gulyából, melyet a két bojtár Kozma János és Szkliba János felesége, Korosán Éva és Holhos Mária kísértek ki a gulyába, az úriszék az elveszett mar­hák árának, 120 ft-nak a megfizetésére a két bojtárt és feleségét kötelezte, mivel a számadó Szilá­gyi György és felesége „sem az ökröknek últaladásakor, sem a' Gulyán betegségek mián mikor azok elvesztek jelen nem lévén, ezek szerént, hogy nékiek leg kisebb vétségek lett volna, azon ök­rök által vételében nem próbáltatván megabsolváltatnak. " Megrótták viszont a számadót, Szilá­gyi Györgyöt azért, hogy „az Mlsgos uraság bőreiből hir nélkül harang szíjnak valókat hasogatott. " ш A tilalmak legnagyobb csoportja a földesúri haszonvételekhez kapcsolódott. A kocsmatartás, borméretés a földesúr egyik legjelentősebb jövedelmi forrását szolgáltatta. A jobbágy saját termé­sű borát csak Szent Mihály naptól (szeptember 29.) karácsonyig vagy újévig hétköznapokon mér­hette ki. Ezen időn kívül csak a földesúr joga volt. A jobbágyok azonban gyakran vakmérést folytattak, vagyis titokban árulták a bort és a pálinkát, a megengedett időn kívül is. 1818-ban Nagylétáról több személy is az úriszék elé került emiatt. A nagylétai kasznár azért kísértette az áristomba Dolányi Mihályt, Strázsa Gábort és Borsa Já­nost, mert „apróbb mértékkel bort mértek ". Az uradalmi nótárius jelentése szerint a bekísért sze­mélyeknél talált bor, 70 icce seprő volt, mely az edényekkel együtt az urbárium szerint a földesúrnak ítéltetett, s a három nagylétai lakos fejenként három gyalog napszám szolgálatával büntctődött. H7 Az ugyancsak nagylétai Gyarmathi Mihály is bevallotta, hogy bort és szilvapálinkát árult „apróbb mértékkel". A Dominalis Nótárius által felméretetett, Gyarmathi Mihálynál talált szilva­pálinka 21 iccét tett ki, mely az Urbárium 8. Pontjának 13. §-a szerint, „mint Contrabant a'földes Uraságnak ítéltetik. " m Pongor Ferencné, Nagy Andrásné, V. Nagy Jánosné is titokban bort mért Nagylétán, de mivel őket már a bor mérés után adták fel, ezúttal megúszták annyival, hogy „ezen tettyek serio impro­bá/tatott", vagyis komolyan helyteleníttetett." ,, ' A felgöngyölített nagylétai tiltott borkimérés miatt, az uraság három helybeli hites kerülője: Kosztin Miklós, Csiszár György és Csomaközi Ferenc is megbüntetődött, mert ezeket a törvényte­lenségeket nemcsak elnézték, hanem mások rossz példájára maguk is Gyarmathi Mihályhoz jártak bort inni, még pedig ingyen. Ezzel „a' földesúr jussainak legnagyobb sérelmével" elősegítették a vakmérési és annak elharapózását. Holott mint az uraságnak felesküdött, annak szolgálatában álló személyeknek a törvénytelenségek megakadályozását kellett volna elősegíteni. Ezért az uraság cselédeinek elrettentő példa gyanánt, testi büntetéssel megfenyíttetni ítéltettek. Kosztin Miklós és Csomaközi Ferenc 12-12, Csiszár György pedig, aki a legtöbbször jelent meg Gyarmathi Mihály­nál bor ivás kedvéért, s ezzel a vakbormérést hallgatólagosan elnézte, 20 pálcabüntetésre ítélte­tett. 15 " 146 HBML: IV. A. 6/g. tol. 54. (1818.) 147 HBML IV. A. 6/g. No. 10. fol. 50. (1818.) 148 HBML. IV. A. 6/g. No. 10. tol. 51. (1818.); Contrabant: tiltott portéka, azzal való kereskedés; tiltott por­téka elvétele, elkobzás. 149 HBML: IVA. 6/g. No. 10: fol. 51. (1818.) 150 HBML. IV A. 6/g. No. 10. fol. 51. (1818.) 316

Next

/
Thumbnails
Contents