A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Néprajz, kulturális antropológia - Vajda Mária: Bűnök, bűnösök, büntetések a székelyhídi uradalom úriszékének irataiban
Az esetről először, mint hirtelen halálról értesültek a falubeliek. 7 ' Amint az Irinyi János, 74 helybeli uradalmi kasznár által írt részletes Species facti 75 mutatja a különös, hirtelen haláleset megvizsgálása érdekében értesítették az uradalmi inspektort. A Nagylétára kiküldött Bercghszászi András járásbeli chirurgus január 11-én, a temetés előtt megvizsgálta a holttestet, s megállapította a nyilvánvaló erőszak által bekövetkezett halált. 76 A kasznár ekkor azonnal elfogatta, és vasra tétette ifjú Fekete Istvánt, a meggyilkolt asszony férjét, s megkezdte a tanúk kihallgatását. A gyilkosságnak szemtanúja nem volt. Ifjú Fekete István lakója és annak felesége hallotta, hogy a gyilkosság éjszakáján házigazdájuk 9 óra tájban érkezett haza a faluból, s sokáig dörömbölt szobájuk ajtaján, míg felesége beeresztette. Ezt követően 11 óra tájban ugyan hallottak „valami rekedezö nyávogást és dübbenést", de azt gondolták, macska lehet, s aludtak tovább. Mikor hajnalban 4 óra tájban felkeltek, gazdájuk is bement hozzájuk, s elpanaszolta, hogy nem tudja mi baja lehetett feleségének, mert éjszaka 11 óra tájban felsivalkodott. Ezután kimentek fűteni, s ekkor Fekete István nevéről szólította feleségét, hogy keljen fel. Mivel a szerencsétlen asszony kétszeri szólításra nem felelt, mécsest gyújtva bement a szobájukba, és kisvártatva csak a sírását hallották, hogy meghalt a felesége. Az asszony az ágyban feküdt, szeme, szája befogva, két keze szépen keresztül téve a mellén, dunyhával gondosan betakarva. Fekete István nyomban elküldte lakójának feleségét, Vida Erzsébetet, „halott mosó" és „nyújtóztató asszonyokért", férje, R. Nagy Ferenc pedig ifjú Fekete István anyjához szaladt, hírt adni. A halott körüli teendők elvégzésére megérkező Zsíros Andrásné Tóth Mária és Nemes Márkus Istvánné Sütő Sára, és elmondásuk nyomán más tanúk is értesültek a faluban, Ifjú Fekete István feleségének különös halálára utaló gyanús jelekről. Egyértelműen szembeötlő volt, hogyha természetes halállal halt volna meg, „minden segedelem nélkül, lehetetlen lett volna olyan szépen feküdni". 77 Észrevették azt is, hogy a halott asszony ágya előtt a földön emberi vizelet formájú nedvesség volt és a párnája, lepedője és két keze is sáros volt. Volt, aki erről úgy vélekedett, hogy abban a sáros nedvességben fetrengett a földön, s mikor az ágyára felment, akkor sározta be az ágyne73 A Nagylétai Református Egyház Halotti Anyakönyvében az 1825. esztendő első bejegyzéseként, január I l-i dátummal, Ifjú Fekete István felesége Váradi Sára 21 esztendős asszony temetése szerepel. (A korabeli pap, csak a temetés napját jegyezte be rendre a matrikulába, a halál időpontját nem!) A halál okának megjelölésére szolgáló „Betegség" rubrikába ő is azt írta: „Hirtelen" De a gyorsan bekövetkező fejlemények hatására, hamarosan megjegyzést fűzött hozzá, „n.b.: Az ezen esztendőben leg elöszszörfel in halottrul a' vagyon fel jegyezve, hogy hirtelen holt meg; azomhan egy ollyan Ifja egésséges Szeméjjnek ez a hirtelen levő meg hálása gyanússá kezdvén némellyek előtt lenni: különösen a Hejjbeli Dominalis Tiszt Urnák szorgalmatos titánná való járása és nyomozása által kisült hogy a' Férjft ijj. Fekete István egy Megyést Susanna nevű Leánnyal, /: kivel ö gyanús társalkodáshan volt :/ együtt fojtották meg éjszaka az Aszszonyt mint ezt a tselekedet után egy héttel magok önként meg vallották." - Nagylétai Református Egyház Halotti Anyakönyve, 1825. 74 Irinyi János ( 1787. január 6. Zsáka - 1856. április 15. Nagyléta) a későbbi országos hírű gazdasági irányító, a nagylétai uradalom felvirágoztatója, ekkor még csak kasznár volt. 1832-ben udvarbíró lett, később uradalmi felügyelő, főkormányzó. Több cikket írt a Társalkodóba, a Magyar Gazdába, a Gazdaséigi Lapokba. Halála után a Vasárnapi Újság 1858. március 28-i száma nekrológot írt róla. L. még Galgóczy Károly: Az Országos M. Gazdasági Egyesület Emlékkönyve. Budapest, 1885. V. 41-48.; Szinnyci József: Magyar írók élete és munkái. (CD-ROM). Budapest, 2003.; Neves fiai: Irinyi János (1817-1895) kémikus, a biztonsági gyufa feltalálója, valamint Irinyi József (1822-1859) politikus, irodalmár. * 75 species facti = tényállás, esetleírás. HBML. IV. A. 6/g. No. 20. fol. 84-85. 76 Sajnos az orvosi vizsgálat részletes eredményét rögzítő visum repertum nem található az irategyüttesben. 77 HBML. IV A. 6/g. No. 20. fol. 84. 300
