A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Néprajz, kulturális antropológia - Vajda Mária: Bűnök, bűnösök, büntetések a székelyhídi uradalom úriszékének irataiban

Az esetről először, mint hirtelen halálról értesültek a falubeliek. 7 ' Amint az Irinyi János, 74 helybeli uradalmi kasznár által írt részletes Species facti 75 mutatja a különös, hirtelen haláleset megvizsgálása érdekében értesítették az uradalmi inspektort. A Nagylétára kiküldött Bercghszászi András járásbeli chirurgus január 11-én, a temetés előtt megvizsgálta a holttestet, s megállapította a nyilvánvaló erőszak által bekövetkezett halált. 76 A kasznár ekkor azonnal elfogatta, és vasra té­tette ifjú Fekete Istvánt, a meggyilkolt asszony férjét, s megkezdte a tanúk kihallgatását. A gyilkosságnak szemtanúja nem volt. Ifjú Fekete István lakója és annak felesége hallotta, hogy a gyilkosság éjszakáján házigazdájuk 9 óra tájban érkezett haza a faluból, s sokáig döröm­bölt szobájuk ajtaján, míg felesége beeresztette. Ezt követően 11 óra tájban ugyan hallottak „vala­mi rekedezö nyávogást és dübbenést", de azt gondolták, macska lehet, s aludtak tovább. Mikor hajnalban 4 óra tájban felkeltek, gazdájuk is bement hozzájuk, s elpanaszolta, hogy nem tudja mi baja lehetett feleségének, mert éjszaka 11 óra tájban felsivalkodott. Ezután kimentek fűteni, s ek­kor Fekete István nevéről szólította feleségét, hogy keljen fel. Mivel a szerencsétlen asszony két­szeri szólításra nem felelt, mécsest gyújtva bement a szobájukba, és kisvártatva csak a sírását hallották, hogy meghalt a felesége. Az asszony az ágyban feküdt, szeme, szája befogva, két keze szépen keresztül téve a mellén, dunyhával gondosan betakarva. Fekete István nyomban elküldte lakójának feleségét, Vida Erzsé­betet, „halott mosó" és „nyújtóztató asszonyokért", férje, R. Nagy Ferenc pedig ifjú Fekete István anyjához szaladt, hírt adni. A halott körüli teendők elvégzésére megérkező Zsíros Andrásné Tóth Mária és Nemes Már­kus Istvánné Sütő Sára, és elmondásuk nyomán más tanúk is értesültek a faluban, Ifjú Fekete Ist­ván feleségének különös halálára utaló gyanús jelekről. Egyértelműen szembeötlő volt, hogyha természetes halállal halt volna meg, „minden segedelem nélkül, lehetetlen lett volna olyan szépen feküdni". 77 Észrevették azt is, hogy a halott asszony ágya előtt a földön emberi vizelet formájú nedves­ség volt és a párnája, lepedője és két keze is sáros volt. Volt, aki erről úgy vélekedett, hogy abban a sáros nedvességben fetrengett a földön, s mikor az ágyára felment, akkor sározta be az ágyne­73 A Nagylétai Református Egyház Halotti Anyakönyvében az 1825. esztendő első bejegyzéseként, január I l-i dátummal, Ifjú Fekete István felesége Váradi Sára 21 esztendős asszony temetése szerepel. (A korabe­li pap, csak a temetés napját jegyezte be rendre a matrikulába, a halál időpontját nem!) A halál okának megjelölésére szolgáló „Betegség" rubrikába ő is azt írta: „Hirtelen" De a gyorsan bekövetkező fejlemé­nyek hatására, hamarosan megjegyzést fűzött hozzá, „n.b.: Az ezen esztendőben leg elöszszörfel in halott­rul a' vagyon fel jegyezve, hogy hirtelen holt meg; azomhan egy ollyan Ifja egésséges Szeméjjnek ez a hirtelen levő meg hálása gyanússá kezdvén némellyek előtt lenni: különösen a Hejjbeli Dominalis Tiszt Urnák szorgalmatos titánná való járása és nyomozása által kisült hogy a' Férjft ijj. Fekete István egy Me­gyést Susanna nevű Leánnyal, /: kivel ö gyanús társalkodáshan volt :/ együtt fojtották meg éjszaka az Aszszonyt mint ezt a tselekedet után egy héttel magok önként meg vallották." - Nagylétai Református Egy­ház Halotti Anyakönyve, 1825. 74 Irinyi János ( 1787. január 6. Zsáka - 1856. április 15. Nagyléta) a későbbi országos hírű gazdasági irányí­tó, a nagylétai uradalom felvirágoztatója, ekkor még csak kasznár volt. 1832-ben udvarbíró lett, később uradalmi felügyelő, főkormányzó. Több cikket írt a Társalkodóba, a Magyar Gazdába, a Gazdaséigi La­pokba. Halála után a Vasárnapi Újság 1858. március 28-i száma nekrológot írt róla. L. még Galgóczy Ká­roly: Az Országos M. Gazdasági Egyesület Emlékkönyve. Budapest, 1885. V. 41-48.; Szinnyci József: Magyar írók élete és munkái. (CD-ROM). Budapest, 2003.; Neves fiai: Irinyi János (1817-1895) kémikus, a biztonsági gyufa feltalálója, valamint Irinyi József (1822-1859) politikus, irodalmár. * 75 species facti = tényállás, esetleírás. HBML. IV. A. 6/g. No. 20. fol. 84-85. 76 Sajnos az orvosi vizsgálat részletes eredményét rögzítő visum repertum nem található az irategyüttesben. 77 HBML. IV A. 6/g. No. 20. fol. 84. 300

Next

/
Thumbnails
Contents