A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Néprajz, kulturális antropológia - Vajda Mária: Bűnök, bűnösök, büntetések a székelyhídi uradalom úriszékének irataiban
egésztelkes jobbágy sem volt az 1770. évi tabella szerint. A legnagyobb adózó népességgel sorrendben Diószeg, Nagyléta, Székelyhíd bírt. Szembetűnő az adózó népességen belül az 1/8 telkesek (133), valamint a zsellérek aránya Diószegen. A 613 adózó majdnem 31 %-a szabadmenetelü zsellér, s 12,6 %-a hazátlan zsellér. Zsellérek alatt a Mária Terézia által kiadott úrbéri rendelet szerint az 1/8 telek alatti résztelkeseket vagy a teleknélkülieket értették. Egy részük ezeknek is rendelkezett csekély szántófölddel, kaszálóval. A jelentős számú népesség, a heti vásárok, az évi hat sokadalom a különböző kézműves mesterséggel foglalkozók megélhetését is segítette. Az úrbérrendezéskor az Ermellek legnagyobb szőlőterülettel (1419 kapás) |i; rendelkező mezővárosában a szőlőművelés is megélhetést biztosított a földnélküliek számára - „a kapás ember helyben is könnyen kaphat munkát" vallották. 2 " S bár Diószeg nagyobb lélekszámú település volt, az uradalom központja változatlanul Székelyhídon volt. Dietrichstein halálát követően, leányági örökösödés útján a középkori Zólyomi birtok a Stubenberg családra szállt. Az uradalom területe ekkor 15 000 hold volt. A II. világháborúig a Stubenberg család volt az Ermellek legnagyobb birtokosa. 21 1828-ban már 556 háza és 3336 lakosa volt a városnak. 1851-ben Fényes Elek azt írja róla, hogy a „dombon volt Székelyváros, a lapályon Székelyhíd. Külön bírájuk volt, mert a felsővárost katolikusok, az alsót reformátusok lakták. A város feje egy uradalomnak, melyet bír özvegy gr. Stubenbcrg Gusztávnő és fia Stubenberg József." 22 1992-ben Székelyhíd lakossága 7272 fő volt: magyar 6042, román 684, cigány 497, egyéb 9. Vallási megosztás szerint: református 3893, római katolikus 2471, ortodox 586, görög katolikus 44, baptista 111, pünkösdista 51, adventista 45, Jehova tanúi és karizmatikus 20, egyéb 2 1. 2Í Székelyhíd községközpont, hat települést foglal magába: Székclyhidat, Nagykágyát, Csokalyt, Erolaszit, Köbölkutat és Hegyközszentmiklóst. 24 A település hajdan, mint uradalmi központ, az úriszék színhelye volt, bár Diószegen is tartottak üléseket, ha a vizsgált ügy úgy kívánta. Az úriszék - amit sedes dominál7.vnak, magistratus dominiinak, forum dominalénak, potestas dominicának - s még számos egyéb elnevezés is ismert -, a földesúri hatóságnak, a földesúr hatalmának megjelölése, amely magában foglalta a jobbágyai feletti összes jogait. A jurisdictio dominalis a földesúrnak az a hatalma, hogy az illetékességébe tartozó jobbágyai közti, vagy másoknak az ő jobbágyai elleni pereiben a törvények szerint ítélkezzen, a bűnös jobbágyokat megbüntesse. Vagyis az úriszék a földesúri jogszolgáltatást jelenti, amit a földesúr a maga birtokain gyakorol, alattvalói felett. 25 Az úriszék ítélkezett az úr jobbágyai, udvarnépe, cselédsége, katonái, alkalmazottai és a jobbágytelkcn élő nemesek egymás közötti, a földesúrral szembeni, valamint idegenek uradalmi alattvalók elleni ügyeiben, továbbá a földesúr területén elkövetett bűncselekmények és az ott elfogott gonosztevők ügyében. Úriszék elé kerülhettek nem jobbágytelken ülő nemesek is, ha magukat önként alávetették a földesúr joghatóságának. Ez a XVIII-XIX. században igen gyakori volt. 2 '' 19 1 kapás = 200 Röl kötött, 250-300i iöl homokos talajon; Szckclyhídon 564 kapás szőlőt írtak össze ekkor. - Vö.: Papp Klára 1998. 89., 173. 20 Bársony István-Papp Klára-Takács Péter, 2001. 64. 21 Benedek Zoltán, 1996.350.; 22 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851. IV. 80. 23 Benedek Zoltán, 1996.352. 24 Benedek Zoltán, 1996.348. 25 Kállay István, 1985. 13. 26 Varga Endre, 1958. 10.; Kállay István, 1985. 447. 290
