A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Iparművészet - P. Szalay Emőke: Az úrihímzés spirális ornamentumának változatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye református gyülekezeteiben

Akantuszlevél és rozetta spirálindán együtt előfordul Kárpátalján egy munkácsi (Felhősné Csiszár 2000. 27. rajz), egy sárosoroszi (Uő.: uo. 8. kép), egy bilkei (Uő. 9. kép) és egy észak ma­gyarországi 170l-es évszámú terítőn (V. Ember 1981. 101. rajz). Hajdú-Bihar megyéből három példát ismerünk, egy 1744-es évszámos debreceni, évszám nél­küli kismarjai és vértesi terítőt (P. Szalay 2000. 62- 63- 64. rajz) 12 . Az előbbiek alapján a szabolcsi terítő mintáját, bár a gránátalma inkább a XVII. század végére utal, viszont az indamegoldás későbbinek tűnik, ezért a XVIII. század első felére tesszük. Egy következő változatnál már fokozatos egyszerűsödést illetve motívumkeveredést figyelhe­tünk meg. A nyírbogáti úrasztali terítőn a spirálinda vége belülről indul és egy C alakban hajló le­vél keresztezi, ez egyértelműen barokk motívum. A továbbiakban az indát keresztező száron a két díszítőelem, gránátalma és küllős rozetta, az ismert módon váltakozik. Az indán ülő elemek kö­zött kis levél jelenik meg. A lezáró ornamentum egy nagyméretű gránátalma, amely szintén egy­szerűsödést mutat az eddig megismert formákhoz képest, vékony csészelevelei és a gyümölcs közepe között üres felület jelenik meg, bár pettyek szegélyezik körben. Külön figyelmet érdemel, hogy a közepén egy újabb spirálindás díszítmény látható, amely az elemek dekorativitása ellenére feltétlenül szegényedést mutat, ugyanis ugyanaz a karéjos levél ismétlődik az indán hétszer, kö­zöttük teljesen elcsökevényesedett levélkékkel 11 . A díszítőelemek közül a küllős rozettákhoz hasonló megoldású virágot egy XVII. század kö­zepén készültnek tartott terítőn láthatunk (V Ember Mária 1981. 96. kép), bár a nyírbogáti terítő négy szirmával szemben ezen hat szírmúak a virágok. Hímzésük viszont hasonló, a körvonalak hímzettek, a szirmok belsejét egy-egy petty és a közép köre tölti ki. A középmotívum levelei keveredést mutatnak. Egyrészt a motívum külső körvonala a cakkos végű levelek formáját mutatja. Ennek az elemnek a magyar hímzéseken feltűnik olyan változata, amelyben középrészre és kerületre bontja a hímző az egységes felületet (László 2001. 15.). Ezt a jellegzetességet Palotay Gertrúd törökös sajátosságnak tartotta (Palotay 1940. 45.). Ugyanakkor ez a motívum nem te­kinthető egyszerűen levélnek, hiszen a belsejében lévő elem külső oldala fűrészfogas, ahogyan a grá­nátalmák csészeleveleit ábrázolják. Ezért felvetődik, hogy itt a kettő keveredéséről van szó. Egyébként az egész minta barokk sajátosságokat mutat, összhatását tekintve mozgalmassága révén eltér a sarok­minta leegyszerűsödött megfogalmazásától. Feltehetően maga a hímző is érezte ezt az ellentétet, ezért tette lendületesebbé a sarok spirálindáját a leveles C motívummal. A nyírkércsi gyülekezet úrasztali térítője az általánosan ismert megoldástól eltérő változatot mutat 14 . A kendőt körben fekvő S alakú, akantuszlevéllel megszakított indás díszítmény keretezi, amelyben két ágat váltakozó irányú tulipán fog össze (László 2001. 210.). Hasonló szegélymintát egy hosszú terítő végén láthatunk, amelyet a XVII. század végére tesz­nek. Az inda megoldása megegyezik a nyírkércsi térítőjével, ugyanúgy akantuszlevél díszíti az inda közepét, de ezen az egyes ágakat küllős rozetta fogja össze (László 2001. 210. sz.). Ez a fo­lyamatos körbefutó minta nyugati hatást mutat. Erre a megoldásra találunk példát más térítőkön. Egy debreceni 1754-es terítőn ugyancsak akantuszlevelek szakítják meg a hullámindát (Dávid 1980. 316. sz.). A spirálinda visszafelé hajló kis ágait szegfűk és hatszirmú rozetták díszítik, ez utóbbiak ere­dete feltehetően a gránátalma volt, ezt bizonyítja a fölöttük lévő hármas levélke. A törökös jellegű 12 Az első kot terítő a debreceni 1744-cs és a kismarjai csupán az inda kiindulásánál levő levélkében tér cl. (6. rajz). Kissé eltér a vértesi terítő (7. rajz). 13 A terítő anyaga sárga selyem, ezüst skófiummal hímzett A középső motívum körül 1744 évszám. Mérete: 74 x 77 cm. RKEM. Leltári szám: F. 1976. 75. (8-9. rajz) 14 A terítő anyaga sárgás tat'tsclycm búzakék, fűzöld, arany és ezüst fonallal hímezve, arany csipkével szegé­lyezve. Közepén utólag hímzett felirat: AZ EN TESTEM EZ AZ EN VEREM. JÁRMI LÁSZLÓ ES SZUNU­OG MÁRIA KÉSZÍTETTÉK KÉRTSEN 1798. ESZTENDŐ. Mérete: 91x97 cm. Nyírkércs Református Egyházközség. (10. rajz) 261

Next

/
Thumbnails
Contents