A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Régészet, ókortudomány - Szolnoki László: A nagycseri vaseszközlelet

adat valószínűleg azonos a Karáesonyi János által említettel, aki felismerte Újlak-Szentjános azonosságát és meg is jegyezte, hogy szerinte Szentjános azonos az 1310-ben osztályos egyezség révén a Zelemérieknek juttatott Újlakkal.

7 A falu megtalálható az 1330-as pápai tizedjegyzékben.

s A Fancsikával és Haláppal szomszédos Szalóksámson falu 1347. évi határjáró oklevelében szerepel a mindhárom településsel határos Újlak.

1

' Ebben az időben még lakott település. Valószínűleg a XIV. század végén néptelencdett el, ekkor történhetett a névváltozás, temploma patrocíniumának nevét veszi fel.

1

" A XV században Újlak helyén, a többnyire már Fancsikával együtt szereplő Szent János possessio található, amelyet két részre birtokoltak, egyrészt a debreceni uradalom részeként, másrészt a Sztáriak és a Bajoniak birtokrészeként." A települést 141 l-ben említik először Szentjános pusztabirtokként a debreceni uradalom tartozékai között. 1416-ban újabb forrás említi Szentjános pusztát, (predium Janustheleke) néven, amelyet Luxemburgi Zsigmond adományoz Berali Jakab fiának.

13 Egy 1451. augusztus 26-án kelt iktatást elrendelő oklevél

13 szerint Hunyadi János kormányzó meghagyja a váradi káptalannak, hogy küldje ki hitelre méltó emberét, hogy annak jelenlétében az ő embere bevezesse Bajomi Istvánt

14 (Stephanus de Bayern) a Bihar megyei Fancsika (Fanczyka) helység és Szentjános prédiumban (ZentkJ anus predium) levő bizonyos, őt vétel jogán megillető részek birtokába. 1464. április 24-ről, Szent György napjáról ismerünk egy oklevelet,

15 amit Pálóczi László országbíró adott ki Esztári Albert {Albertus de Zthar) bejelentésérc. Eszerint Bajomi István neki minden nehéz helyzetében segítségére volt, különösen a curiában viselt birtokpereinél, ezért ő viszonzásul arra az esetre, ha gyermektelenül találna meghalni, számos Bihar megyei birtokát ráhagyja, többek között Szentjános (ZenthJanus possessio) birtok,

16 illetve Szentjános (ZenthJanus predium) prédáimnak az egyharmadát. Az említett birtokrészek annak idején Battyhány György fia György (Georgius filius Georgii de Bathyan) elhunytával szállottak a nevezett Esztári Albertre. A birtokrészeket tehát minden tartozékukkal együtt Bajomi Istvánnak és annak utódainak adományozza örök tulajdonként. 1498. augusztus 3-án

17 találkozunk ismét Szentjánossal, ekkor Szentjánosteleke (Zenthjanostheleke) néven szerepel, amikor is Miskolci Kántor Máté felesége, Halmasi Mihály leánya Ilona az ellen tiltakozik, hogy unokatestvére, Halmasi Balázs az őket egyenlő részben illető több részbirtokot is elzálogosítson Bucsinai Mihály (Michael de Bwchyna) javára. IV A LELETEK LEÍRÁSA A lelet 11 darab zömében nagyon jó megtartású vaseszközt tartalmazott. Az aszimmetrikus ekevasból, fúróból, béklyóból, három rövidkaszából, 2 fejszéből, 2 darab kisebb vasaidból és egy szegecsfcjből álló lelet feltehetően egy paraszti gazdaság szerszámkészlete lehetett. 7 Karácsonyi 1902, 27; Anjou-kori okmánytár (a továbbiakban AO). I. 20

1, 2

18 X Módy 1999, 219-224, 230 9 AO V. 50 10 Mody 1989, 143 11 Csánki 1890,1.526 12 Németh 1997, 99; Széli 1890, 136 13 Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban DL). 44609 14 1463. július 16-án királyi kiküldött ember- DL 15849, DL 15850 15 DL 15968, DL15969, DL 24737, DL 24738, DL 105249 16 Valószínűleg a másik Bihar megyei Szentjánosra vonatkozik, azaz a Várad melletti hitclcshelyre, mivel nem prédáimként szerepel az oklevélben, ráadásul a vizsgált, eddig prédáimként említett Szentjános ugyancsak tel van sorolva benne. 17 DL 46442 218