A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Régészet, ókortudomány - Ringer István: Kora Árpád-kori településrészlet Tiszatarján-Naba-ér parton
mia rövidebb időegységen belüli elhelyezését. Az egyik ilyen, sokat hangoztatott tény az Árpádkori edénysorozatok nagyfokú közöletlensége 19 , valamint a 10-13. századi edénytipológia „féloldalassága". 4 " A másik, némileg elkeserítőbb probléma a korszak kerámiakutatásában az, hogy több olyan hosszú életű formai jeggyel is számolni kell, melyek jelenléte sok esetben meggátolja a pontos időrend kialakítását. A kutatás jelen állása szerint csupán a formai jegyek alapján nem lehetséges száz-százötven évnél rövidebb időegységre szűkíteni egy-egy Árpád-kori edény kronológiáját. 41 Egyre sürgetőbb feladatként fogalmazódik meg a kisebb tájegységek kerámiaanyagának részletesebb elemzése, mivel csak ilyen, egy-egy lelőhelyre vagy régióra korlátozódó vizsgálatok révén végezhető el az edények forma- és mintakincsének pontosabb leírása és osztályozása. 42 E tekintetben egyfelől szerencsés (lehetne) a helyzet, hiszen az M3 autópálya nyomvonalán végzett leletmentő ásatások alakalmával számos Tiszatatjánhoz közeli lelőhelyen került napvilágra kisebb-nagyobb leletgazdagságú Árpád-kori teleprészlet, másfelől viszont, e feltárások eredményeinek nagyfokú közöletlensége miatt a leletanyag alaposabb összevetésére jelen dolgozat keretei között sajnos nincsen mód. 41 Amint arról fentebb már szó volt, a Naba-ér parti településrészlet házai - pontosabban a házak egyes részletmegoldásai és azok változatossága - az ismert analógiák alapján 10-11. századra való datálást teszi a legvalószínűbbé. A házak betöltéséből előkerült kerámiaanyag feldolgozása során tett megfigyelések jelen ismereteink szerint ugyancsak a kora Árpád-kori keltezés felé mutatnak. Mivel kézzel formált fazék- vagy sütőharang töredék nem került elő, a leletanyag avar kortól való elhatároltsága nyilvánvalónak tűnik. Az agyag soványításával, a kézikorong használatával és az égetéssel kapcsolatban az Árpád-kori edények technikai vizsgálata során tett megfigyelésekkel 44 egybevágó jelenségeket tapasztaltam A változatos formájú, minden esetben kézikorongon készült tiszatarjáni edények díszítése meglehetősen egységes, az ún. „szaltovói" jellegű díszítőmód (A fazék vállán, vagy felső kétharmadán, ritkábban az egész edénytesten spirálisan körbefutó, sűrűn bekarcolt vonal, mely fölé gyakran hullámvonalat is karcoltak) dominanciájával jellemezhető. A 10-11. századi edénymellékletes sírok feldolgozása nyomán úgy tűnik, ez a díszítőmód általános lehetett az Árpádkor korai periódusában. 43 A tiszatarjáni edényekről teljesen hiányzó hullámvonalköteges-vonalköteges díszítőmód alkalmazása a tendenciákat tekintve a 10-11. században már ritkább lehetett. 4h A perem belső díszítése anyagunkban egyetlen edénynél jelenik meg. Ez a késő avar korban oly kedvelt díszítési forma 47 -jóval kisebb számban ugyan - még a 10-11. századi edényeken is feltűnhet. 4X Noha a cserépfedők tömegesen csak a késő Árpád-korban jelennek meg, a néhány itteni perembelsőn megfigyelhető fedőhorony (1. kép a, e, g) nem számít ritkának a 10-11. századi kerámiaanyag 39 TAKÁCS 1993 448. 40 Az egyes jellegzetes edénytípusok közel sincsenek egyenlő arányban feldolgozva. Ezt az aránytalanságot jól tükrözi, hogy míg a cserépbográcsnak jelentős szakirodalma van mind életmódbeli, mind formai és időrendi tekintetben (c munkák összefoglalása: TAKÁCS 1986. 10-22), s az edénytípus egy nagyobb tájegységre vonatkozó monografikus feldolgozása is megtörtént (TAKÁCS 1986. illetve TAKÁCS 1993b.) addig például a kora Árpád-kori települések lelctanyagában gyakran feltűnő virágcserép alakú tálakról még nem készült átfogóbb értékelés. 41 Az időrend tekintetében hármas felosztás alkalmazása tűnik indokoltnak, melynek részei az Árpád-kor korai, középső és késői szakasza (évszámokban kifejezve 10. század eleje-11 .század végc/11. század fordulója-13. század clcjc/13. század clcjc-14. század eleje). TAKÁCS 1993b. 42 TAKÁCS 1998. 54. 43 Az M3 autópálya nyomvonalán kutatott Árpád-kori lelőhelyeket felsorolja: TAKÁCS 2001b. 16-17. 44 PARÁDI 1959.29-43. 45 KVASSAY 1982. 28. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Kvassay Juditnak, hogy kéziratos munkáját dolgozatomhoz felhasználhattam. 46 KVASSAY i.m. 29. illetve WOLF 2003. 96. 47 GARAM 1981. 144 205
