A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Régészet, ókortudomány - Gesztelyi Tamás: Sol-Chritus in rota – Nagyszombat középkori pecsétjének ikonográfiája és ikonológiája
wheel is used. The wheel has no special meaning, but the spokes form the letters I and X Greek for Jesus Christ. A leírás után irodalomként egy 90-es években megjelent szlovák kiadvány áll. ls A kerék szerteágazó szimbolikája alapján tehát feltételezhetjük, hogy Nagyszombat nagypecsétjének készítője vagy megrendelője a maga értelmezését adta akkor, mikor a körirattal egyértelművé tette, hogy itt Fortuna kerekéről van szó. Az alkalmi értelmezés és variálás megengedhetőségéről tanúskodik Sambucus emblémája is, melyen a Krisztus-arc a kerék fölött tartott kendőn jelenik meg. A továbbiakban ejtsünk szót a Fortuna-kerék ikonográfiái előzményéről. Bár Fortuna kétségtelenül antik istennő, és a szöveges források olykor említést tesznek Fortuna kerekéről 1 '', téves az az állítás, hogy a kerék az attribútumai közé tartozott. 2 " Fortuna antik jelvényei a bőségszaru, a kormánylapát, és olykor a globus. Kerék megjelenik ugyan néhány Kr. u. 2. sz. végi és 3. sz. végi pénzérmén, de a köriratból kitűnik, hogy ott Fortuna Redux-ról van szó, azaz a visszavezető Szerencséről, a kerék tehát a hazautazásra utal. 21 Az antik Fortuna esetében tehát azt ábrázolták, amit kívántak: a jó szerencsét. A kerék Nemesis jelvénye volt, melyet nem osztott meg Tyché/Fortunával, még ha a Lexicon Iconographicum 22 és a Lexikon der christlichen Ikonographie 21 ezt állítják is. A nagyszombati pecsét tehát nem „az antik Fortuna-kerék ábrázolások keresztény örököse" (Kovács i.m. 346), ikonográfiái mintája csak középkori lehet. Ennek legfontosabb típusaival mind Takács (i.m. 73), mind Kovács (i.m. 347, 3. j.) foglalkozik is tanulmányában. Elfogadva tehát, hogy a közvetlen ikonográfiái mintát a Fortuna-kerék jelentette, rá kell mutatnunk, hogy a Nap-Krisztus arc középpontba helyezésével a kompozíció egy teljesen új értelmezés előfutárává vált. A 13. században jelentek meg a székesegyházak homlokzatain a hatalmas rózsaablakok, melyek célja az volt, hogy fénnyel és színes üvegeik révén izzó színekkel ragyogják be az addig misztikus homályba burkolózó templombelsőket. 24 Ezeket a hatalmas kör alakú, mérmüvcs rózsaablakokat rotának is nevezték, és Napként is értelmezték. 25 Ezt a jelentésváltozást pontosan ideillően írta le H. Sedlmayr: Ihre ursprüngliche Bedeutung ...ist die des Fortunarades. Dann aber wird...in der unmittelbar folgenden Generation das kreisende Rad, fest eingefügt in den Bau der Hauptfassade der Kirche, zum ruhenden umgedeutet; das ruhende strahlende Rad wird Symbol der Sonne... A Radfenster így alakul át Sonnenfensterré a 13. sz. folyamán. 2 '' Minthogy a rózsaablak középpontja rendszerint áttört, ékesítésére festett üvegablakot alkalmaztak, melynek kedvelt témája Krisztus és a szentháromság ábrázolása volt (Dow i. m. 288 skk.). Ritkán arra is van példa, hogy ide szobrászati díszítést helyeztek. Az orvietói dóm rózsaablakának középpontjából Krisztus fej emelkedik ki (9. kép), kifejezve ezzel nemcsak általában a Megváltó központi szerepét a keresztény teológiában, hanem egy konkrét értelmezést is: Krisztus Nappal való azonosítását. A fejet a karcsú oszlopok úgy veszik körül, mint a napsugarak. Ha a pecsét ikonográfiáját ebből a mintából vezetjük le, akkor ez magyarázatot ad a fej körül látható homorú felületre is: a Krisztus-arc ugyanis egy conchából emelkedik ki az ablak középpontjában. Ennek a formának tehát nincs köze a Szent János-tálhoz, amelyen egyébként a levágott fejet bc18 Kartons et ah, Slowakei Spaziergänge durch die Jahrhunderte der Städte und Städchcn. Bratislava 1994, German version 2000. 19 Cicero In Pisoncm 10, 22; Ammianus Marccllinus 26, 8, 13. 20 Takács i.m. 72, Kovács i.m. 339. 21 F. Rausa, Fortuna. Lexicon Iconographicum Mythologiac Classicac (továbbiakban LIMC) Vlll (1997) 132 Nr. 105. 22 /'. Karamisiassi, Nemesis. LIMC VI (1992) 735. 23 G. Risto-Red, Fortuna. LChl 2 (1994) 54. 24 /-/. Jantzen, Francia gótikus székesegyházak. Budapest 1989, 77 skk. 25 Vö.: Dow i. m. 286 skk. 26 Zeichen der Sonne. In: Epochen und Werke: Gesammelte Schriften zur Kunstgeschichte II. Wien- München 1960, 251 sk. A rózsaablak elnevezés eredetéről Id. Dow i. m. 268 sk. 186
