A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Régészet, ókortudomány - Gesztelyi Tamás: Sol-Chritus in rota – Nagyszombat középkori pecsétjének ikonográfiája és ikonológiája

és egyáltalán nem rajzolnak ki keresztformát. A sugárkoszorút helyesen adja vissza az Archaeologiai Értesítőben és a Turulban megjelent rajz, a szakáll esetében azonban bizonytalan, az egész állon megjelenő satírozása akár szakállnak is értelmezhető. Téved viszont a rajz az arc frontális ábrázolásában, az esztergomi pecséteken ugyanis világosan látható, hogy a tekintet enyhén oldalra fordul. A Fortuna-kerék középpontjában tehát a Napként felragyogó Isten jelenik meg. Mivel az értelmezésnek ez a szála eddig fel sem merült, érdemes ennek előzményeiről is szót ejteni. Ha az esztergomi pecsét középponti alakjának ikonográfiái előzményét keressük, akkor azt az antik Hélios/Sol ábrázolások között találjuk meg. Hasonló méretű tárgyon is gyakran találkozunk vele, pl. a hellenisztikus kori Rhodosz pénzérméin (4. kép)", vagy gemmákon, akár még a pannóniai leletek között is (5. kép).

12 Hélios/Sol az antik művészetnek szinte minden korszakában igen kedvelt volt, ezzel itt nincs szükség foglalkozni. Figyelemre méltó viszont, hogy a Sol-Krisztus azonosítás megjelent már a késő antik művészetben is. A Biblia ugyanis alapot nyújt Krisztus Napként való megjelenítésére. Tekinthető „az igazság napjá"-nak (Mai. 4, 2), a Jelenések könyve szerint: „arca pedig olyan volt, mint a teljes fényében ragyogó nap" (1, 16). Ismerjük ennek képzőművészeti vetületét is. A vatikáni Szent Péter templom alatti temető egyik mauzóleumában (M) - mely egy bizonyos Iulius családé volt - a 3. században a boltozatot mozaikkal borították be. Ennek középpontjában a Nap látható, amint fogatát hajtja, fejét pedig sugárzó nimbus veszi körül, miként Krisztusnak (6. kép)." Ugyanezt a gondolatot fedezhetjük fel egy 3. századi gemma esetében is, melynek egyik oldalán a Napisten áll kezében ostorral, feje körül sugárkoszorúval, a hátoldalon pedig Krisztus monogram és EICVVC XPECTVS (sic) felirat olvasható.

14 Végül ez az összevetés vezetett el oda, hogy Jézus születésnapja december 25-re, Sol Invictus ünnepnapjára került.

15 4. KÉP Hélios/Sol rhodoszi pénzeimén 5. KKP Hélios/Sol pannóniai gemmán A 4. században ennek az azonosításnak kialakult egy olyan képi formája is, mely ikonográfiailag közel áll a nagyszombati pecséthez. Egy zsinagóga mozaikpadlóján a középpontban Hélios 11 Ch. Seltman, Greek Coins. London 1960, Pl. LXI Nr. 13-15. 12 Aquileia- Aquincum. Kiállítási katalógus. Budapest 1995, 94 Nr. 230. 13 A. EJjfénbergei; Frühchristliche Kunst und Kultur. Leipzig 1986, 47, Taf. 12; Vanyó L., Az ókeresztény művészet szimbólumai. Budapest 1988, 67, 129. ábra. 14 Antike Gemmen in deutschen Sammlungen III. Hsg. P. Zazoff. Wiesbaden 1970, 253 Nr. 212. 15 G. Wissowa, Religion und Kultus der Römer. München 1902, 307. 1X4