A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Természettudomány - Juhász Lajos: A Bódva halfaunájának ökológiai értékelése

Víztér 'A TR Hivatkozás Felső-Tisza 88 2,05 Györc, Sallai, Csikai (1995) Tisza-tó 71 1,51 Juhász(2002) Körös-vidék 69 1,38 Sallai (1997) Keleti-főcsatorna 66 1,61 Kovács(1998) Bódva (teljes szakasz) 65 1,91 Jelen program BodroK 64 1,78 Hoitsy(1995) Hármas-Körös 58 1,63 Györc, Sallai (1998) Zagyva 47 1,56 Harka(1989) Bódva (szlovák szakasz) 45 2,05 Jelen program Nyugati-főcsatorna 43 1,22 Kovács(2000) Hortobágy 40 1,33 Harka(l985) Dél-Nyírség 27 1,08 Juhász, Sallai (2002) 12. TÁBLÁZAT Néhány magyarországi víztér halfaimájának abszolút és relatív természetvédelmi értéke. Rangsor az abszolút természetvédelmi (T

A

) érték szerint Víztér TA TR Hivatkozás Felső-Tisza 88 2,05 Györc, Sallai, Csikai (1995) Bódva (szlovák szakasz) 45 2,05 Jelen program Bódva (teljes szakasz) 65 1,91 Jelen program Bodrog 64 1,78 Hoitsy(1995) Keleti-főcsatorna 66 1.61 Kovács(1998) Hármas-Körös 58 1,63 Györc, Sallai (1998) Zagyva 47 1,56 Harka(1989) Tisza-tó 71 1,51 Juhász (2002) Körös-vidék 69 1,38 Sallai (1997) I lortobágv 40 1,33 Harka(l985) Nyugati-főcsatorna 43 1,22 Kovács(2000) Dél-Nyírség 27 1,08 Juhász, Sallai (2002) 13. TÁÜLAZAT Néhány magyarországi víztér halfaunájának abszolút és relativ természetvédelmi értéke. Rangsor a relatív természetvédelmi (T

H

) érték szerint Látható, hogy a fauna abszolút természeti értéke a nagyobb vízhozamú, hosszabb lefutású, több szinttájjal jellcmzhető folyók esetében magasabb mint a Bódvánál. A relatív természeti érték tekintetében viszont a Bódva halfaunája kiemelkedő, amit a sok védett, fokozottan védett, endemikus, veszélyeztetett, ritka faj indokol. A Bódva halfaunája mindéképpen kiemelt oltalmat érdemel! 1

1. JAVASLATOK A HALFAUNA MEGŐRZÉSÉT EREDMÉNYEZŐ HALÁSZATI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉS SZEMPONTJAIHOZ Eddigi, esaknem egy évtizedes megfigyeléseink alapján a Bódva halállományának megjelenő haltársulások mennyiségi és faji változásáról is adatokat szereztünk. Monitoring jellegű megfigyeléseink szerint a folyó magyarországi szakaszán halfajokban még a közelmúltban is gazdag Bódvában a halközösség faji sokféleségének csökkenését tapasztaltuk. Az elmúlt években először csak a nagyobb termetű halak aránya szorult vissza (pl.: Barbns barhus, Leuciscus cephalus, Chondrostoma nasus), amit a túlhalászással hoztunk összefüggésbe. Az utóbbi néhány évben azonban olyan halfajok is eltűntek vagy visszaszorultak, amelyek korábban gyakoribbnak bizonyultak. Előbb a Barhatula harhatula, későbbi években a Barbus meridionalis petényi állománycsökkenését tapasztaltuk. Az egyébként igen gyakori Alhurnus alhurnus állománya a növényzettel 154