A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Restaurálás - Morgós András: A restaurálás és a „konzerváló és preparáló laboratórium” története a debreceni Déri Múzeumben

1950-53 között a ragasztáshoz használt cellulózét nehezen lehetett beszerezni, ezért cinkoxiddal tartósított vízüveget használtak. Ebből tejföl sűrűségű pépet készítettek. Ezzel a törésfelületet vékonyan bekenték, majd az összeragasztandó darabokat összenyomták. Pár perc elteltével a kinyomódott felesleget éles késsel eltávolították. Ha később próbálták a kinyomódott ragasztót eltávolítani, akkor az már annyira bekötött, hogy a ragasztóval együtt a ragasztott kerámia-élből is kitörtek darabok. Nagy nedvességet a ragasztás jól bírta. Szétbontani a ragasztást csak vízben történő hosszú idejű áztatással lehetett (Ditróine 1956b). 3.8. Üvegtárgyak ragasztása A 18-19. századi cseh üvegtárgyakat a celluloidos és plexis ragasztók egyáltalán nem ragasztották, csak a kanadabalzsam. A kanadabalzsam szobahőmérsékleten igen nehezen szárad. Ezért a száradást fel lehetett gyorsítani szárítószekrényben, ha a tárgy ebbe befért. A tiszta kanadabalzsam szirupszerű folyadék, ragasztásra ez használható, vagy a balzsam xilolos oldata, ami gyorsabban száradt (Ditróine 1956b). 3.9. Középkori bőrkötéses könyvfedelek tisztítása A bőrkötéses könyvfedeleket zsíralkohol-szulfonát vizes oldatába mártott vattával tisztították. A tisztítást követően a könyvfedelet szárazra törülve tiszta lanolinnal dörzsölték be (Ditróine 1956b). 3.10. Folteltávolítás textilekből Fehér vászon tárgyakból a gyümölcsfoltokat kálium-metabiszulfit tömény vizes oldatával távolították el. Tinta és festékfoltok eltávolítására először oxálsav vizes oldatát használtak, majd áttértek oxálsavval telített 10%-os ecetsav oldatra, ami jobban bevált. Az oxálsavat mindig jól ki kell öblíteni, a textilből, mert ha ez nem történik meg a textil vasalásakor könnyen szenesedés léphet fel (Ditróine 1956b)\ 3.11. Régészeti fa tárgyak konzerválása Régészeti fatárgyak konzerválására paraffin fürdőt használtak (pl. preszkita leletnél). A fatárgyat a fából a légbuborékok feljövetelének megszűnéséig vízben főzték. Majd 80-90 °C-os paraffin fürdőbe áttéve tovább főzték. Ekkor a víz helyét e paraffin elfoglalta a fa pórusaiban. A hőfokra ügyelni kell, mert magasabb hőfokon a fa megsötétedik (Ditróine 1956b). 3.12. Csontok szilárdítása 429