A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Régészet, ókortudomány - Keszthelyi Ágnes. A Déri Múzeum óegyiptomi fegyvergyűjteménye

Keszthelyi Agnes A DÉRI MÚZEUM ÓEGYIPTOMI FEGYVERGYŰJTEMÉNYE Az óegyiptomi fegyverek részletes bemutatása, leírása előtt szükséges néhány szót szólni arról a személyről is, akinek révén e tárgyak egy magyar - és épp a debreceni - múzeum gyűjteményét gazdagíthatják. A bácskai földbirtokos családból származó, közgazdasági és kereskedelmi érdeklődésű Déri Frigyes

1 több gyárral rendelkező, Bécsben élő üzletember volt. Családja több tagjához hasonlóan ő is rendkívül nyitott volt a művészetek iránt. Kezdetben csupán műkedvelő szinten vásárolt műtárgyakat, idővel azonban céltudatos gyűjtésbe kezdett, mely során nemegyszer szakemberek: művészettörténészek, történészek vagy muzeológusok véleményét is kikérte. Gyűjteményét közgyűjteménnyé óhajtotta tenni, ezért 1916-ban megvásárolta a bajai Ferences-kert nagy részét, hogy ott múzeumot építsen. Az akkori kormányzat azonban rávette, hogy Baja helyett Debrecennek adományozza a gyűjteményt. Azzal érveltek, hogy Baja „csak" egy határszéli, Debrecen ellenben felsőfokú tanintézménnyel rendelkező, egyetemi város. Mivel pedig a Bécsben élő Déri ott akarta elhelyezni a tárgyakat, ahol azok a magyar művelődésügyet a lehető leghatásosabban szolgálhatják, végül Debrecen mellett döntött. 1920. október 18-án Déri Frigyes közölte Debrecen vezetésével, hogy hatalmas magángyűjteményét a városnak óhajtja adományozni. Mivel a városnak nem volt pénze épületre, Déri azt is felajánlotta, hogy 1700 millió korona értékű értékpapírjait egy kultúrpalota

2 megépítésére köti le. 1923. szeptember 23-án meg is történt az ünnepélyes alapkőletétel a Füvészkertben. Az értékpapírok azonban - a gazdasági világválság miatt - hirtelen elértéktelenedtek, Déri pedig 1924-ben meghalt. Az ügyet - végre - kezébe vette a kultuszkormányzat és a város. Intézkedtek a gyűjtemény Debrecenbe szállításáról és 1926. februárjában megkezdődött az építkezés. Az épülő kultúrpalotát egyre gyakrabban emlegették Déri Múzeumként és 1928-ban, elkészültekor, homlokzatára már - méltán - ez a megnevezés került. AZ EGYIPTOMI GYŰJTEMÉNY 1 lásd: Dankó Imre, A Dériek, a Déri-gyűjtemény Debrecen 1977. 2 Magyarországon a múzeumalapítások fénykora az 1850-1870-es évekre esett. Debrecen város kulturális életében az 1902-es év jelentett mérföldkövet. Hosszas tervezgetés és számos kudarc után - az ékszerészműgyűjtő Löflcovics Artúr tettrekészségének köszönhetően - végre megvalósulni látszott egy régi álom: a városnak saját múzeuma lett. A Hatvan utca 23. (ún. Csokonai-ház) alatt berendezett és 1905-től Városi Múzeum néven működő kulturális intézményben Zoltai Lajos hamarosan figyelemre méltó várostörténeti anyagot gyűjtött össze és dolgozott fel. Ám, mindez kevés volt ahhoz, hogy a Városi Múzeum több legyen, mint egy, a vidéki, középszerű múzeumok közül. Azt, hogy ezek sorából kiemelkedhetett, Déri Frigyesnek köszönhette. Felajánlását követően a városatyák nagy lelkesedésükben elhatározták, hogy az óriásira bővült múzeumot egyesíteni fogják a két évvel korábban alapított Városi Képtárral és Városi Közművelődési Könyvtárral, s így született meg a kultúrpalota terve. 95