A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Természettudomány - Juhász Lajos: Changes in the population of dendrocol bird-species in a hard-wood forest in South-Nyírség - Tóth László: A visszacsapó íj

A veszteséget (W

veszleség

) számos tényező okozhatja, melyek közül a két legjelentősebb; az íjkarok gyorsítására fordított munka, valamint magában az íj anyagában - pl. az íjkarban és az idegben - történő energiaelnyelődés. Ezek csökkenthetők, ha a megfelelő alapanyag kiválasztása mellett csökkentjük az íjkarok tömegét, illetve a tehetetlenségi nyomatékát. Azaz, az íjkaroknak könnyűnek kell lenni és a végek felé a megfelelő módon vékonyodniuk kell. Ezek után a kirepülő vessző energiájának (W

vesszó

), vagy másképpen az átütőerejének és tömegének (m) ismeretében kiszámolható a vessző kezdősebessége (v), amitől viszont a lőtávolság függ: W = W vessző feszítés w. veszteség 1 2 ks

z azaz, — mv = — 2 2 -W. (5) veszteség Ebből a vessző kezdősebessége (v) a tökéletes, veszteség nélküli esetben (W

veszles

é

g

—0): V = S< (6) -nek adódik. Mindezidáig egy erősen leegyszerűsített, „elméleti" egyenes íjról beszéltünk, ami azonban alkalmas volt arra, hogy a működésének az alapelveit megértsük. Az egyenes íj: Nézzük most meg, hogy hogyan viselkedik egy valódi egyenes íj (10. ábra). Mivel az egyenes íj paraméterei (E, a, h, 1), szemben az előbb tárgyalt esettel, az íjkarok mentén helyről helyre változhatnak és az íjkar végeire ható erő iránya sem állandó, ezért az egyenes íj erőtörvénye nem írható fel az 1. egyenlethez hasonló egyszerű alakban. Ennek ellenére a viselkedése hasonló az előző esetben már látottakhoz. Vagyis, erőgörbéje a feszítés kezdetén jó közelítéssel egyenesnek mondható, később a meredekség (k) rohamosan növekedni kezd, majd az íj bekeményedik, és az egyre nagyobb feszítőerő következtében el is törhet (11a. ábra). 10. ábra. Az egyenes íj 63