A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Restaurálás - Morgós András: A restaurálás és a „konzerváló és preparáló laboratórium” története a debreceni Déri Múzeumben

8. ábra. Lovas Mártonná és Nagy Attila kerámiát restaurál Lovasné leszázalékolása után újból egy vegyész, László Attila lett a laborvezető, 1995 őszétől megbízással, majd később kinevezéssel. Feladatkörét 2004. január 30-ig látta el. Lemondását követően helyszíni feltárásokon előforduló restaurátori munkákat lát el és fém régészeti leleteket restaurái. Laborvezetősége alatt próbálta a restaurátorok szakosodását és szakműhelyek kialakítását elérni. 1998-ban jelentős változás történt a restauráló laboratórium életében. A restaurátor műhely 1998 novemberében új helyre, a Déri Múzeum épületéből a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum Péterfia utcai épületegyüttesébe költözött, ahol új labor- és műhely-komplexum került kialakításra. Korábban a múzeum központi épületében a restaurálási munkák egy helyiségben folytak, a festményrestaurátor pedig műhely hiányában otthon dolgozott. Ehhez képest az új helyen jóval nagyobb terület áll a restaurálás rendelkezésére. Itt többnyire sikerült a restaurálási ágak szerint szétválasztani a munkát. Az új laborban a következő restaurátori-helyiségek kerültek kialakításra: festmény restaurátor műhely (kb. 95 m

2 területen), régészeti fém restaurátor műhely (kb. 24 m

2 területen), fém- és ötvösrestaurátor műhely (kb. 20 m" területen), kerámia restaurátor műhely (kb. 94 m

2 területen), poros gépterem (kb. 12.5 m

2 területen) és vegyszerraktár. Mindehhez kapcsolódik még az ásatási anyag mosására szolgáló nagy előkészítő-mosó helyiség, valamint két régészeti raktár. Természetesen kiszolgáló helyiségek, így konyha és fürdőszoba is a dolgozók rendelkezésére áll. 1972. július 1-én Hajdúszoboszlón férjhez ment dr. Lovas Mártonhoz a Déri Múzeum segédmuzeológusához. 1973-tól könyvelő a hajdúböszörményi, majd a debreceni OTP-nél. 1975. január 16-tól a Déri Múzeum restaurátor laboratóriumának munkatársa lett. A múzeumban általános restaurátor volt, különösen a kerámia és üvegtárgyak restaurálásának volt a specialistája. 1985-ben nevezték ki a Déri Múzeum restauráló laboratóriumának vezetőjévé. Felsőfokú szilikát szakrestaurátori bizonyítványt szerzett 1992-ben. 1995. szeptember 23-tól rokkantsági nyugdíjba került. Fiatalon, 48 évesen két évi, példátlan türelemmel viselt, súlyos betegség után hunyt el. 422