A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Restaurálás - Morgós András: A restaurálás és a „konzerváló és preparáló laboratórium” története a debreceni Déri Múzeumben

Szép először a már meglévő felszerelést hozta használható állapotba, majd tervet dolgozott ki a laboratóriumok kibővítésére és fejlesztésére, tekintettel arra, hogy Bodnár professzor az egész ügy felkarolását csak a megfelelő helyiségek rendelkezésre bocsátásával vállalta. A tervekben három földszinti és több alagsori helyiség használata került szóba, hogy a modern követelményeknek megfelelő konzerválás és preparálás mellett a vegyészeti laboratóriumban tudományos munka is folyhasson. 1942-43ban megtörtént a restauráló laboratórium épületen belüli áthelyezése. Ezzel mintegy 40 évre megoldódott a labor elhelyezése (Ditróiné 1971, 51). A polgármester támogatta a terv keresztülvitelét. A terv részleteinek kidolgozása és megvalósítása 1943-ban folyt. A konzerváló-preparáló laboratóriumban két munkahelyes vegyifülke, nagy dolgozóasztal, vegyszerszekrények, munka- és dolgozóasztal, gázzal működő vízmelegítő stb. került elhelyezésre. A város vezetése 14 000 pengőt adott a laboratóriumhoz (Sőregi 1943, 4). Szép ekkor egyik tanítványát is bevonta a meglévő régebbi felszereléssel végzett múzeumi anyag restaurálásába. A múzeumigazgató a polgármesternek írt beszámolójából megtudhatjuk, hogy „Hónapok óta folyik a meglévő régebbi felszereléssel a muzeális anyag konzerválása és preparálása, melyet dr. Szép Ödön m. tanár úr egyik tanítványa segítségével naponta maga végez. A mintaszerűnek ígérkező új berendezés és a megindult konzerválási eredmények egyre világosabban mutatják, hogy a múzeumi konzerváló, preparáló és vegyészeti laboratórium a Déri Múzeumnak igen fontos szerve, mely mint ilyen első lesz az országban és amely az összegyűjtött hatalmas kultúranyag jövőbeli tökéletes biztosítását fogja szolgálni. Működésének mindenkori fenntartása tehát a Déri Múzeum egyik legfontosabb feladata."

13 1943 és 1944-ben a laboratóriumra több mint 20 000 pengőt költöttek. A múzeumi és könyvtári felügyelő bizottság 1943. augusztus 3-i ülésén javasolta a „mintaszerűen berendezett" konzerváló és preparáló múzeumi laboratórium berendezéseinek és felszereléseinek a kiegészítésére 8 700 pengő rendkívüli hitel megadását. A polgármester ezt az összeget kiutalta, és ebből 1944 nyarára a laboratórium átalakított és rendbe hozott fő helyiségébe a vegyifülke és bútorok el is készültek (Sőregi 1944, 20). 1944-ben a Déri Múzeum épületét ért bombakárok a már berendezett laboratóriumban is kárt okoztak. Ezért a laboratóriumi felszerelésre szánt összeg egy részét a károk helyreállítására kellett fordítani (Ditróiné 1971, 52). Dr. Szép Ödön laboratórium-vezető a háborús időszakban szüleinél Budapesten tartózkodott. 1944. október elején szabadságra ment, hogy szüleit meglátogassa, onnan visszatérni nem tudott, mert az oroszok előnyomulása miatt utazási engedélyt már nem kapott. Visszatérte után 1945. március 19-én jelentkezett szolgálatra a múzeumban. Debrecen városa múzeumi szerződéses alkalmazását 1945. augusztus l-től új szerződés megkötésével újította meg (Sőregi 1945, 44). Szép Ödön 1946-ban a laboratórium berendezésének a rendbe hozását végezte, helyre állította a labor gázfűtését, főleg fémtárgyakat konzervált és kezeltette a kép- és fertőtleníttette a textil- és a prémanyagot (Sőregi 1946, 52). 13 Sőregi J. 1943. október 3-án írt levele, Hajdú-Bihar Megyei Levéltár VIII. 700. 36/1943. 414 4. ábra. Dr. Szép Ödön (1960)