A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Restaurálás - Morgós András: A restaurálás és a „konzerváló és preparáló laboratórium” története a debreceni Déri Múzeumben

gító berendezéssel, festmények megvizsgálásához s ő mindezeket a készülékeket és hasonló felszerelési tárgyait alkalmaztatása esetén a múzeum rendelkezésére bocsátaná."

5 Sőregi szavait idézve: „... legfőbb törekvésünk volt a laboratóriumok (konzerváló + fényképészeti) berendezéseihez, megteremtéséhez szükséges költségfedezetek biztosítása. Tervünkről beszámoltam a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének is, aki ez ügyben szíves ajánló sorait a város polgármesterének megküldötte." (Sőregi 1937, 7). „A laboratórium berendezésére 2620 Pengőt kértem a költségvetésbe beállítani. A polgármesteri értekezlet ezt az anyagot két egyenlő részletben, két évre, 1938 és 1939-re osztotta fel. így fogadta el a közgyűlés és később helybenhagyta a kormányhatóság is." (Sőregi 1937, 7-8). „Amennyire nélkülözhetetlen a konzerváló és preparáló laboratórium annyira fontos egy nagy múzeumban a kellően felszerelt fényképező-laboratórium. Erre a célra 800 Pengőt állítottunk be, amely összeg 1938-ra költségvetésileg biztosítatott." (Sőregi 1937, 8). Mindkét laboratórium részére az 1937. dec. 29-én összehívott szakértekezlet a múzeum alagsori részében „teljesen megfelelő, szárazjói fűthető, világos helyiségeket" talált. (Sőregi 1937, 8). „1937-ben kidolgozott terv szerint megvalósítottuk felerészben a preparáló és konzerváló, továbbá a fényképészeti laboratórium berendezését." (Sőregi 1938, 3). Tehát: „A preparáló és konzerváló laboratórium részére az épület délnyugati részében, az alagsorban egy nagyobb és egy kisebb, teljesen száraz, világos, jól szellőztethető helyiséget, és egy, az alagsori lejáróból nyíló szobát jelöltem ki. Ez utóbbi lesz a laboratóriumot kezelő vegyész-tanár dolgozó szobája, s egyúttal vegyészeti laboratórium." (Sőregi 1938, 6). A későbbiek során bebizonyosodott, hogy az alagsori helyiségek nedvesek, így nem megfelelők, ezért 1942ben a labort a földszintre kellett áthelyezni. „A debreceni földben lévő salétrom pedig különösen az alagsori helyiségek belső falainak vakolatát támadta meg." (Sőregi 1942, 5). „A laboratórium berendezéséhez szükséges gépek, eszközök és vegyszerek Hegyi Zoltán vegyész-tanár gondos összeállítása szerint kerültek beszerzésre." (Sőregi 1938, 6). 1938-ban a bútorok és a felszerelési tárgyak első része, és a savazó kád beszerzésre került és Hegyi saját felszerelését is a múzeumba szállította (Sőregi 1938, 6). A laboratóriumhoz ekkor a legkorszerűbb eszközök és felszerelések tartoztak pl. gázosító kamra, ostoros csiszológép, vákuumszivattyús impregnáló berendezés, savazó kád stb. Az elkészült konzerváló és preparáló laboratórium felszerelése többek között a következőkből állt: „Kis és nagy savazókád borovi fából, üvegkád, ötféle nagyságú üveghenger, üvegkorong lappal, függő csiszoló motor hajlékony tengellyel, teljes felszereléssel; „Ersza" forgó olaj légszivattyú felszereléssel, hozzá 1/5 lóerős egyfázisú és indukciós motor; analitikai mérleg súlysorozattal; asztali mérleg 10 kg terheléssel; kézi mérleg; elektromos tégelykemence; Bunsen állványok és égők felszereléssel, különféle tégelyek, lombikok, mérőhengerek, gázfejlesztők, mozsarak, csészék, exsiccatorok, apró felszerelési tárgyak, állványok, hűtők, főzőpoharak, hőmérők tölcsérek stb. A felszerelést kiegészíti a vegyszeranyag mintegy 90 darab kisebb-nagyobb üvegben. A helyiségben gáz-, villany- és vízvezetékek, megfelelő üvegszekrények, polcok, dolgozó asztalok, állványok állanak rendelkezésre." (Sőregi 1939, 7). 5 (Hajdú-Bihar Megyei Levéltár VIII. 700 26. doboz 17/1938). 408