A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Múzeumpedagógia - Porcsalmy János: Az aztékok múltja s életük ismertetése. Múzeumpedagógia – történelempedagógia, módszertani útmutatással

képe ezt eredeti indián rajzos ábrán is szemlélteti. A csatakép közepén láthatjuk Cortezt csapatával és indián szövetségeseivel együtt, akiket az aztékok hevesen ostromolnak. Egyesek állatbőrbe öltözötten harcoltak. Montezuma halála után (Kr. u. 1520. július 2-án) egy sötét, esős éjszakai órában kísérelte meg Cortez és serege a kitörést a palotából, illetve a fővárosból. Ez csak nagyon súlyos áldozatok árán sikerült. A korabeli források mintegy 1000 spanyol (időközben ugyanis számuk mintegy 1000-rel gyarapodott) és 2000-8000 szövetséges halottra becsülik a veszteséget. Ez az éj lett a Gyászos éjszaka, a „Noche Triste" (Nocse Triszte). Sokan a szerzett kincsekkel együtt estek bele az őket elnyelő csatornák vizébe. Közülük számosan majd az áldozati oltárra kerültek, ahol a szokásnak megfelelően a főpap mellüket felhasította az obszidián kő élével, s kitépte szívüket, a hadistennek szánva azokat. Cortez megmenekült néhány száz katonájával együtt, s majd később szövetségeseivel meggyarapodva, visszafordult a főváros ostromára. A sóstóra épült város vízvezetékét elvágva, kiéheztette a város lakóit, akik szánalmas állapotban adták meg magukat a fővárost kegyetlenül feldúló spanyoloknak, 1521. augusztus 13-án. A rombadőlt, elnéptelenedett fővárost Cortez újjáépíttette s Új Mexikó City néven népesítették azt be a spanyolok, keveredve az indiánokkal. A kormányzói palotát is felépítteti, ahol mint kormányzó szolgálta egy ideig a „világbíró" német-római császárt: V. Károlyt, amíg vissza nem rendelte Spanyolországba. Ő is, mint Kolumbusz, félreállítva fejezte be életét 62 éves korában. Pueblókban - primitív építésű helységekben laktak s laknak ma is a szegényebb mexikói indiánok. A házak falait agyagból képezték ki. A hegyek oldalában több emelet magasságban építkeztek. A magasabb szintekre létrán mennek fel, s a félgömb alakú kemencékben sütik a kukoricalepényt. A szorgalmas, dolgos indiánoknak köszönhetjük a következő kultúrnövényeket, melyeket az emberiség nem nélkülözhet: kukorica, burgonya, tök, paradicsom, paprika, dohány, kakaó. Kedvelt italuk volt a csokoládé. (Maga a szó is azték eredetű!) Tőlük került Európába a pulyka is. Továbbá a gyapot és a kaktuszfélék. Építkezésüket vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy monumentális építményeik elsősorban vallási jellegűek. (Piramis alakú templomaik, kolostorok, csillagvizsgáló tornyok a papok számára.) - Az uralkodók és az előkelők nagykiterjedésű, díszes palotákban laktak. Képzőművészetük is - főként szobrászatuk - sokistenhívő pogány vallásukat, bálvány imádatukat szolgálta. Mexikói és közép-amerikai istenszobrok és templomi tárgyak: 1. Közép-amerikai bálvány oszlopok. 2. A termékenység azték istennője. 3. A föld alatti erők és földrengések istene. 4. Házi istenség oltára a palotában. 5. A csend istene. 6. Istenszobor, kezében csészével (7), amely az áldozat vérének felfogására szolgált. 8. Az emberáldozatot végző pap, vörös köpenyben, kezében obszidián késével, előtte oltárkő (10) és a ráfektetett áldozat (9) ábrázolása. 11. Oltár. 12. Áldozókés. 13. Szörnyetegformájú istenszobor. 14. Az italok és a mámor istene. 15. A halál istennőjének oszlopa. 16. és 20. A földrengés istenének másik két ábrázolása. 17. Templomi füstölő. 18. Sírkő, a halál jelképével. 19. Templomi kürtök. 395 10. sz. dia: 1. hang: 11. sz. dia: 2. hang: 12. sz. dia: 1. hang: 13. sz. dia: 2. hang: 14. sz. dia: