A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2004 (Debrecen, 2005)

Művelődéstörténet - Surányi Béla: Debrecen és a magyar mezőgazdasági szakoktatás a XX. század első felében

rópai rangú oktatási és kutatási színvonalat teremtett. Egyidejűleg elesett az FM támogatásoktól is. Az új egyetem felügyeletét a VKM látta el. A mezőgazdasági karon a kultusztárca a tanárok kinevezésekor mindig egyeztetett a földmüvelésügyi miniszterrel. A négyéves képzés során szigorlati tárgyként szerepelt (CSÍKI L. 1943. 94-95.): mezőgazdasági kémia, gazdasági növénytan, közgazdaságtan, növényélet- és kórtan, háziállatok bonc- és élettana, mezőgazdasági ipar, földmüvelésügyi igazgatás, agrárpolitika, növénytermesztéstan, állattenyésztéstan, mezőgazdasági üzemtan és becsléstan. A diplomában „okleveles mezőgazda" cím szerepelt. Az egyetemnek jogában állt doktori fokozatot adományozni. (Ua. 96.) A tudományos cím elnyerésének a feltételei között szerepelt a doktori értekezés megvédése, valamint egy fő- és két melléktárgy szigorlatának letétele, továbbá egyéb formai előírások teljesítése. Az 1942. évi XVI. te. értelmében & felsőfokú agrárképzés intézményei a következők voltak: Az 1942. évi XVI. te. életbeléptekor fennálló mezőgazdasági szakoktatási intézmények FELSŐFOK Műszaki és GazdaMezőgazdasáGazdasági Műszaki és GazdaGazdasági Felső tejgazságtudományi gi Főiskola Akadémia ságtudományi Tanárképző dasági és tejEgyetem MezőEgyetem KözgazdaSzaktanfoipari Szakgazdasági és Állatságtudományi Kalyam tanfolyam orvosi Karának rának Gazdasági Mezőgazdasági Szaktanárképzö InOsztálya tézete Budapest Magyaróvár 1. Debrecen Budapest Kassa Magyaróvár Kolozsvár 2. Keszthely Forrás: Kardos J. szerk. 2000. 134. A gazdasági szaktanárképzés megindulását szintén 1934-ben szabályozták. (CSÍKI L. 1943. 70.) Ezzel egy régóta húzódó probléma oldódott meg. A tényleges oktatás 1936-ban kezdődött el. Mivel a képzési lehetőség korlátozott volt, így az időközben visszakerült Kassai (középfokú) Gazdasági Tanintézet is szerephez jutott. A Gazdasági Tanárképző Szaktanfolyam csak felsőfokú képesítéssel (okleveles mezőgazda, okleveles gazda) rendelkező gazdasági tanároknak és tanárjelölteknek nyújtott lehetőséget szaktanári képesítés megszerzésére. (Ua. 138.) Az intézmény a Földmüvelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozott. A hat hónapos tanfolyam egyrészt elméleti és gyakorlati ismeretek felfrissítését szolgálta, másrészt pedagógiai jártasságot adott a jelölteknek. A sikeres vizsga letétele után véglegesítették őket az illető szakoktatási intézet tanári karában. (Ua. 147.) Ez a továbbképzési forma a közép- és alsófokú mezőgazdasági szakoktatási intézetek tanárainak volt fenntartva. Az 1940-es évek elején Magyaróvárott a. gazdasági akadémia, majd 1942-től a mezőgazdasági főiskola az ottani M. kir. Tejgazdasági Kísérleti Intézettel közösen, az FM felügyelete alatt, a leendő tejipari szakemberek részére továbbképző tanfolyamokat szervezett. A felsőfokú tejgazdasági és tejipari szaktanfolyamot még 1925-ben hozta létre a minisztérium (CZVETKOVITS F. 1930. 185., 721-732.), melynek elvégzésével a tejgazdaságban, tejiparban, szarvasmarha-tenyésztő egyesületekben vezetői, tanári és felügyelői állások betöltésére nyílt lehetőség. (CSÍKI L. 1943. 147-151.) A tanfolyamra beiratkozhattak akadémiai, egyetemi mezőgazdasági, állatorvosi, vegyészmérnöki és gépészmérnöki oklevéllel rendelkező szakemberek is, akik viszont a gyakorlattól mentesültek. (Ua. 149.) 360